Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

láposon 1876-ban született. Tanulmányait Pozsonyban és Galgócon végezte. Katonai kötelezettségének eleget téve, a vármegye szolgálatába állott. Aranyosmaróton, Verebélyen, Oszlányon, Esztergomban teljesített szolgálatot. Fokozatosan főtisztté léptették elő. 1924-ben nyugalomba vonult. 1936-ban hunyt el Esztergomban. Özvegye Balogh Jolán oki. tanítónő, aki 21 évi pedagógiai munkásság után 1922-ben vonult nyugalomba. A nemzetnevelés terén szerzett érdemeiért dicsérő elismerésben és 100 K jutalomban részesült. Gyermekei: Gyula, Jenő és Jolán. Dereskei János községi főjegyző, Kocs. 1888-ban Kocson született. Középiskoláit Pápán és Budapesten, a jegyzői tanfolyamot Debrecenben végezte. Működését Nagyigmándon kezdte meg mint s.-jegyző. Később 1918-ban Kömlődre föiegvzővé választották. 1933-tól Kocs község főjegvzőie. A világháború alatt a 41. t. t. ezr. kötelékében az orosz fronton küzdött. A bronz vitézségi érem és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Neje: Gondár Ida. Dereskei Lajos községi törvénybíró, kisbirtokos, Kocs. 1886-ban Kocson született. Iskolái elvégzése után a szülői háznál gazdálkodott. 1911-ben önálló lett. Jelenleg 38 holdon szakszerű gazdálkodást folvtat és állattenyésztéssel is foglalkozik. Háború alatt az 5. nehéz tarackezreddel az orosz fronton küzdött. A bronz vit. érem és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Mint főtüzér szerelt le. Antal fivére azonban az orosz fronton hősi halált halt. A ref. egvház presbitere. képviselőtestületi tag, a Hangva felügv. bizottsági tagja, a legeltető társulat vábsztmánvi tagja. 14 év óta a község törvénybírája. Neje: Ordacsy Krisztina. Derzsy Sámuel ny. főbányamester, Tóváros Verespitakon 1875-ben született. Középiskoláit Nagyágon véeezte el. F.rdélvben a Tizenkét Apostol bányában mint aknász kezdte meg működését. Később főaknász, maid bánvamester és főbánvamester lett. 1936-ban 49 évi szolgálat titán nyugalomba vonult. Neie: Kovács Julianna, gyermekei: Ilona, Etel és Irén. Detre Ferenc községi díjnok. Sárisáp. Süttőn 1909-ben született. Fsztergor"bnn érettségizett. jelenleg jogszigorló. Működjét a siittői községházán mint kisesrítő 1920-ben kezdte meg. önkéntes évinek leszólgálása után 1930-tól Baióton. Bainán. Csolnokon adóiigvi kisppítő, ill. iegvzőgvpkornok lett. 1936 ó*a S^risápon községi díinnk. Jelenleg emléklapos hadnagy, levente főoktató és a polg. löv. egy. ügyv. elnöke. Dr. Deutsch Dávid ny. körorvos, Tóváros. 1884-ben Nagykanizsán született. Középiskoláit Nagykanizsán, az egvetemet Kolozsvárott végezte. Működését 1911-ben Perbetén kezdte meg. Később Tarjánba került, ahol nyugalomba vonulásáig, 1936-ig működött. Neje: néhai Vizinger Franciska, — gyermeke: Edit. Deutsch Emil földbirtokos, a tatai Paulamajor bérlője, Tata. 1883-ban Magyaróvárott született, középiskoláit Győrben végezte, gazdasági szakismereteit édesatyja f D. Mór mellett sajátította el. 1924 óta bérlője az 1050 kat. holdon elterülő Paula-majornak, melyet dr. Vermes Edével közösen bérel. A világháborúban a 4. trén divízióban, 1916tól a Gruppen-kommando Theodónál szolgált, főhadnagyi rangban szerelt le. A katonai koronás arany érdemkereszt tulajdonosa. Neje: Gábor Margit, gyermeke: István. Deutsch György fűszer- és vegyeskereskedő, Tóváros. Tóvároson 1901-ben született. Középiskoláit Tatán végezte, majd Győrben 1920-ig tisztviselő lett. 1920-ban átvette édesapja üzletét, melyet ma is vezet. Neje: Vogelhut Lujza, 1 gyermeke van: Marianne-Ágnes. néhai dr. Décsi Ferenc fogorvos, Esztergom. 1895-ben Esztergomban született. Középiskolákat Esztergomban, az egyetemet Budapesten végezte. 1922-ben orvosi diplomát nyert. Az OTI-nál, az Ádám-klinikán és a berlini tud. egyetem fogászati szakosztályán fejlesztette tudását. 1924-ben fogorvosi rendelőt nyitott Esztergomban, melyet haláláig, 1937 júniusáig vezetett. A helybeli iskolák orvosa volt. A háborút végigküzdötte, két ízben megsebesült. Hadnagyi rangban szerelt le. A nagy ezüst vitézségi érem, a seb. érem, a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Özvegye: Kabos Irén, 2 gyermeke van: Zsuzsanna-Mária és Ferenc. Décsy Ferenc ny. MÁK munkavezető, Tarján. 1878-ban Tarjánban született. Iskolái elvégzése után, 11 éves korában katonazenész lett. Utána a Népszínház zenekarába került. Működött az innsbrucki operánál, majd 1900-ban Tatabányára nyert meghívást, ahol mint zenész és munkavezető 20 éven át működött. 1919-ben saját kérelmére nyugalomba vonult, amikor elismerésben részesült. A kat. népszöv. helyi volt vezetője, a Hangya volt könyvelője és a r. kat. egyháznál bizottsági tag volt. Neje: Windeisen Katalin. hcichenlibachi, dunnái és neuhausi gróf Dégenfeld Schomburg Ottó földbirtokos, Ács. 1872-ben Szirákon született. Katonai pályára készült és 1891-ben végezte el a Ludovika Akadémiát. Mint hadapródőrmester a 6. huszárezredhez került, majd a 2. sz. debreceni huszárezred hadnagya lett. Budapestre helyezték, ahol 1897-ben főhadnagyi rangban a honvéd főparancsnokság parancsőrtisztjévé nevezték ki. Bécsbe került, ahol a katonai lovaglóiskola tanára lett, innen később ugyanezen beosztásban a bpesti Ludovika Akadémián és az I. honvédhuszárezrednél teljesített értékes szolgálatot. Részt vett a világháborúban, ahol az orosz fronton küzdött a 9. lovas hadosztály kebelében. 715