Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene
tanulmánya a német bányászati szaklapokban is megjelent „Bányászatunk vízveszélytssége és a vízveszély elleni óvintézkedések" címén. A Polg. Olvasókör, a Magyar Nemzeti Szövetség helyi csoportjának elnöke, a budapesti mérnöki kamara, az esztergomi Széchenyi Kaszinó tagja, valamint a helybeli kaszinónak és a község képviselőtestületének is. Csaplár József szeszfőzde vezető, Császár. 373-ban született Császáron. Gazdasági kólát Császáron végzett és a hajdumegyei ^rcsey birtokra, majd onnan a Feszty-család birtokára került, ahol huzamosabb időt töltött el mint gazdatiszt. Részt vett a világháborúban a 31. gy .-ezredben s az olasz fronon sebesült is. Szakaszvezetöi rangban szerelt le. A kis ezüst vitézségi érem tulajdonosa. Volt vármegyei th. biz. tag hat éven át és a győri mezőgazdasági kamara igazg. tanácsának tagja. Húsz éve presbitere a ref. egyháznak, 18 évig volt választott községi képv.-test. tag, hétízben volt országgy. képviselőjelölt és egyszer felsőházi tagnak is jelölték, 16 évig volt a helyi O. K. H. cégjegyzője. Neje: Fejes Julianna, gyermekei: József, Gyula, Béla, Julianna, férj. Bialos Dánielné és Margit, férjezett Gere Sándorné. vitéz Csaplár Sándcr gazdálkodó, Császár. 1886-ban Császáron született. Iskolái elvégzése után atyja mellett gazdálkodott és 1918 óta gazdálkodik önállóan. Részt vett a világháborúban a 12. gy.-ezredben és a szerb, orosz, olasz fronton küzdött, kétszer sebesült, végigküzdötte a háborút. A nagy ezüst vit. érem és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. 1925-ben avatták vitézzé. Fivére, néhai Csaplár János özvegyével közösen gazdálkodik, kinek neve: Csizmadia Julianna, gyermekei: János és Mária, férj. Fazekas Mihályné. Csaplár Sándor kisbirtokos, Ete. 1889-ben született Etén. Iskolái elvégzése után atyja mellett gazdálkodott, 1920 óta önálló. Atyja, néhai Cs. Sándor 25 éven át volt szőlőhegyi elöljáró. A világháborúban az orosz fronton 40 hónapot harcolt, mint tizedes szerelt le. A nagy és kis ezüst és bronz vitézségi érem, Károly-kereszt és a háb. emlékérem tulajdonosa. Három éven át volt elöljáró, három évig közgyám és 11 éve a képv.-test. választott tagja. A községi szeszfőzde felelős üzemvezetője, a NEP helyi elnöke. Felesége: néhai Szűcs Berta, gyermekei: Berta, férj. Pongrác Ferencné és Mária. Csathó Ernő reálgimn. tanár, Esztergom. 1887-ben Keszthelyen született, középiskoláit Kolozsvárott, az egyetemet Szegeden végezte. Matematikai és fizikai szakos. Aranyosmaróton kezdte el működését, majd a nagykanizsai katonai alreáliskolába és 1919ben az esztergomi városi reálgimnáziumba került. Részt vett a világháborúban és mint tart. főhadnagy szerelt le. Felesége: dukai Takách Erzsébet. Csatkai András szikvízgyártó, gazdálkodó, Esztergom. 1899-ben Bucson szül. Iskoláit Esztergomban végezte, majd édesatyja mellett gazdálkodott és 16 éven át bérfuvarozással is foglalkozott. 1936-ban alapította meg Szentgyörgymezőn motorikus erőre berendezett szikvízkészítő üzemét. Szőlőtermelő és gazdálkodó. Neje: Móczik Julianna. Csatlós József községi aljegyző, Felsőgalla. Újkígyóson 1901-ben szül. Középiskoláit Lippán, a jegyzői tanfolyamot Egerben végezte el. Mint jegyzőgyakornok Újkígyóson kezdte el működését, majd Gyulaváriba és 1929-ben Felsőgallára került mint segédjegyző. A nemzeti munkavédelmi osztag tagja. Neje: Kiss Julianna, fia: János. Csákváry Mihály hentes- és mészárosmester, Esztergom. Esztergomban 1895-ben született. Iskoláit Esztergomban és Pilisvörösváron végezte, majd kitanulta a hentesipart. Tudását Budapesten, Léván és Dorogon fejlesztette. Háború alatt az orosz fronton harcolt. 1915-ben fogságba esett, 1919ben tért vissza. 1920-ban önálló üzemet létesített, amely fővárosi színvonalon áll. 1924-ben fióküzletet nyitott. Megyebizottsági és városi képv.-testületi tag, az Ipartestület alelnöke, a húsipari szakosztály elnöke. Neje: Várady Erzsébet, gyermekei: Erzsébet, Juliska és Margit. Dr. Csárszky István pápai prelátus, apostoli protonotárius, pápai titkos kamarás, éneklő kanonok, Esztergom. 1870-ben szül. Középiskoláit Szakolcán, Pozsonyban, Esztergomban és Nagyszombaton végezte, theológiát és egyetemet Bécsben és 1893ban szentelték pappá. Bécsben kezdte el pályafutását a papnevelői intézetben és 1895-től 1897-ig a jeruzsálemi osztrákmagyar zarándokház kormányzója volt. Budapesten lett segédlelkész 1902-ben, 1903ban főszentszéki jegyzővé, majd érseki titkárrá nevezték ki Esztergomban. 1915— 1928-ig a bécsi Pázmáneum kormányzója lett, és 1928-tól esztergomi kanonok, 1929től pápai prelátus, majd éneklő kanonok. Az érseki főszentély elnöke, káptalani szertartásmester, a nyugdíjintézet központi bizottságának elnöke. A Szent István Akadémia rendes tagja, az esztergomi Stefánia Szöv. és a Kat. Kör elnöke, az egyetem hittudományi doktora. Vármegyei th. biz. tag, a városi képv.-testület, számos kulturális és egyházi intézmény tagja. Számtalan cikke jelent meg a szentföldről, önálló munkája: a Kánaán és Izrael, 1904-ben jelent meg. Csefán Béla ny. városi műszaki tiszt, Esztergom. 1881-ben Budapesten szül. Középiskoláit Baján, a vízmesteri szaktanfolyamot Kassán végezte. Működését mint vízmesternövendék a budapesti folyammérnöki hivatalnál kezdte meg 1906-ban. 1911-től az esztergomi árvédelmi kirendeltség s.-tisztje, 1914-től nyugalomba vonulásáig, 1937-ig műszaki tisztje volt. A világháborúban főhadnagyi rangban a pozsonyi cs. és kir. mű707