Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

szaki osztagnál az orosz fronton vett részt, súlyosan megsebesült. Neje: Till Erzsébet, gyermeke: Tibor. alsócsernátoni Cseh Imre gyárvezető, Almásfüzitő. 1883-ban Szilágycsehin született. Középiskoláit Zilahon és Debrecenben végezte, mint gazdatiszt báró Wesselényi Miklós hadadi uradalmában volt, majd a Pannónia Kender- és Lenipar gyárvezetője lett és 1935-ben került Almásfüzitőre. A háborúban az 1. közös huszárezredben szolgált, őrmesteri rangban szerelt le. Neje: Kardoss Júlia. A Cseh-családból Gyula, Lajos és Zsigmond halt hősi halált a világháborúban. alsócsernátoni Cseh Jenő ny. tüzérfőfegyvermester, fegyver- és lőszerkereskedö, Komárom. 1886-ban Déván szül. Hunyadmegyei székely nemesi családból ered. Iskoláit Déván végezte, majd a puskaműves szakmát tanulta és fölszabadulva önálló mester lett 1924-ben Komáromban. Fegyver- és lőszerkereskedő, bejegyzett cég. Végigküzdötte a háborút a 83. közös gy.-ezredben, majd a komáromi tüzérszertárhoz került, 1924-ben ment nyugdíjba. Városi képviselő, a gazdakör alapítója és elnöke 1929 óta, a komáromi kisgazdapárt elnöke, a frontharcosok elöljárója, az ipartestület vezetőségi tagja. Neje: Kovács Róza, kinek nevén 1926 óta kocsma van. Gvermekei: Rózsi, férj. Bácsfalvi Antalné, Piroska, Ilona és Irma. Dr. Cseh-Szombathy László orvos, a nagyigmándi kerület országgyűlési képviselője. 1894-ben szül. Pápán. Középiskoláit Pápán a ref. kollégiumban végezte el s mint egyetemi hallgató került 1915-ben harctérre, ahol térdlövéssel súlyosan sebesült, 75%-os rokkant lett. Felgyógyulása után folytatta tanulmányait és mint orvos Bálint Rezső egyet, tanár mellett működött, majd a Bethesda-kórház belgyógyász-főorvosa lett. Ismert műgyűjtő. A Független Kisgazda Párt programjával 1935-ben a nagyigmándi kerületben választották meg. Csejtei Béla tanító, Héreg. 1907-ben szül. Baján. Tanulmányait Esztergomban végezte, pedagógiai működését 1930-ban kezdte meg; mint r. k. tanító Héregen van azóta megszakítás nélkül. A r. k. egyházközség jegyzője, a Szívgárda vezetője, Hangya Szöv. és Népművelődési ügyvezető, a Nemzeti Munkavédelmi Osztag számadója. Neje: Karbuczkv Erzsébet oki. tanítónő. Gyermekei: Erzsébet, Béla és László. Atyja: Cséfán Béla oki. városi mérnök, édesanyja f Rábik Mária tanítónő volt. Atyja a háborút végigküzdötte, sebesült, főhadnagyi rangban szerelt le. Cseke Lajos kisbirtokos, közs. pénztárnok, Ács. Ácson 1877-ben született. Iskolái elvégzése után édesapia mellett gazdálkodott. 1902-ben 20 hold bérleten önállósította magát. Jelenleg 35 holdon gazdálkodik, melynek felét maga szerezte. Haszonállattenyésztésen kívül szőlőműveléssel is foglalkozik. A háborúban az orosz fronton küzdött, mint szakaszvezető szerelt le. A község pénztárnoka, képv.-testületi tag, ref. presbiter, hegybíró, a Legeltetési Társulat és a gazdaközönség választmányi tagj° Hat éven át a község elöljárója volt. Nej Kovács Mária, gyermekei: Lajos, Józsit, Teréz, János és Mária. márialigeti Cseley János ny. m. kir. honv. ezredes, Tóváros. 1876-ban Komáromi m született. Katonai főiskolai tanulmán Budapesten végezte. Pályafutását mint 1 apródtiszthelyettes a 94. gy.-ezred kö1 :é kében kezdte meg. 1896-ban hadn 1900-ban főhadnagy, 1910-ben százi. lett. 1911-ben a 86. gy.-ezredhez, 1914-ben a bécsi közös hadügyminisztériumban mint fogalmazó nyert beosztást. A háborút őrnagyi rangban és zászlóaljparancsnoki minőségben a 26. gy. e.-ben az orosz és olasz frontokon küzdötte végig. 1918-ban a komáromi hadkiegészítő ker. par.-ság előadója, később par.-noka, 1920-ban alezredesi rangban a tatai nem tényleges nyilv. tartó megszervezője volt. 1921-ben a győri IV. gy. e.-hez nyert beosztást. Még ebben az évben megbízták a vámőr ker. par.-ság felállításával, melynek ezredese és par.-noka lett. 1921-ben mint „Trianoni" nyugdíjas fejezte be működését. A helyi frontharcos csoport elnöke, községi képv. testületi tag és a gyümölcsértékesítő egyesület vezetője. Kitüntetései a III. o. vaskoronarend, a III. o. kat. érdemker., a Signum Laudis kardokkal és kardok nélkül, a Signum Laudis piros szalagon, a Károly cs.-ker. és a háborús emlékérem. Neje: Krüger Anna, gyermekei: János honv. hadnagy és Irén. Csengery János ny. főerdőőr, Esztergom. Óhegyen 1867-ben született. Tanulmányait Besztercebányán és Selmecen végezte. Működését a selmeci adóhivatalnál kezdte meg. Két év múlva a riborcsai erdőgazdaságnál állami szolgálatba lépett. Pilisszentlélek, Pilisszenlászló és Bitóc voltak további szolgálati helyei. 1928-ban nyugalomba vonult, amely alkalommal elismerésben részesült. Neje: Herr Gizella, gyermekei: Aladár és Irén. Csenke István bányatársulati el. isk. ig.tanító, Sárisáp-Annavölgy. 1898-ban Esztergomban szül. Középiskoláit Esztergomban végezte. Oklevelét 1917-ben szerezte. Működését még az évben kezdte meg és 1928 óta az Annavölgyi bányatársulati el. isk. igazgatója. A Népművelés helyi ügyvezetője. Az „Esztergom és Vidéke" helyi tudósítója, a Vármegyei Tanítók Egyesületének vál. tagja, az Országos Tanítóegyesületnek szintén tagja. A világháború alatt a nyitrai 14. h. gy.-ezred kötelékében szolgált. Neje: csongrádi Tölgyessy Erzsébet, gyermeke: Edith. Csere Bálint darálómalomtulajdonos, Ács. Ácson 1902-ben szül. Iskolái elvégzése után Ácson édesapja mellett gazdálkodott, majd 708