Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

tője. A világháborúban három éven át mint önkéntes ápolónő vette ki részét s fejtett ki a tanítás mellett áldásos működést. nemes dr. boncz Nándor varmegyei árvaszéki ülnök, Esztergom. Dunamocson született, középiskoláit Komáromban és Győrött végezte, egyetemi tanulmányait, Budapesten. 1921-ben az esztergomi szolgabírói hivatalban kezdte el működését, 19z8-ban árvaszéki ülnök lett. A világháborúban a 26. gy.-ezredben az orosz fronton 1915 márc. 13-án fogságba esett és csak 1920 dec.-ben tért vissza, tmléklapos zászlós, a Károly cs.ker. és a háborús emlékérem tulajdonosa. A Széchenyi-kaszinó és a Kat. Kör tagja. Bónyai Káimán úri szabómester, Felsőgalla. 1911-ben Ógyallán született. Szaktudásának fejlesztése után 1935-ben lett önálló mester saját erejéből és szorgalmából. Az úri közönség részére dolgozik. Rendelésre, mérték után készíti izleses kivitelben munkáit. Az ipartestület és az iparoskör tagja. Fiatal kora dacára a község jónevű mesterei közé tartozik. Borbé János nyug. m. kir. csendörtiszthelyettes, Tata. 1888-ban Marosnagylakon szül. Katonaéveit a 62. gy.-ezredben töltötte és onnan közvetlenül lépett át a csendörséghez. Semesnyén kezdi el szolgálatát és onnan Rettegre, Szilágysomlyóra, Debrecenbe, Jászberénybe, Nyíregyházára, Budapestre került, majd a vörös forradalmárok lefegyverezték és internálták. A forradalom után Zalaegerszegre, Répcekárolyra, Székesfehérvárra, Tatabányára, Kocsra és Tarjánba került. 1927-ben vonult nyugalomba. Számos kitüntetésben és dicséretben részesült. Neje: Ásóth Etelka, gyermekei: Ilona és János. nemes Borbély Antal ny. m. kir. posta s.-ellenőr, Kontárom. 1876-ban Zsigárdon szül. Pozsonymegyei nemesi családból ered. Iskoláit Zsigárdon és Vágszereden végezte és mint uradalmi s.-tiszt a zsigárdi prímási pusztán kezdte el működését. 1900-tól 1903-ig a m. kir. koronaörségnél szolgált őrmesteri rangban. 1904-ben a budapesti Ludovika Akadémia felügyelő altisztje lett. Később a határrendőrséghez került, majd a 13. gy.-ezredhez osztották be. A háború alatt a nyitrai tábori ágyúsezredben az orosz fronton szolgált és számvevő őrmesteri rangban szerelt le. A cseh megszállásig az érsekújvári m. kir. postahiv.-ban teljesített szolgálatot és mint fontos teendőkkel megbízott 1921 júliusig szolgált. 1921-től 1926-ig a komáromi postánál működött és saját kérésére vonult nyugdíjba. Gyermekei: Mária és Zoltán. Borbély Gusztáv üvegesmester, üveg-, porcellán- és festékkereskedő, Komárom. 1890-ben Csengeren szül. Iskoláit Szatmáron végezte. Az üvegesipart tanulta, majd az asztalos szakmát is elsajátította és az ország nagyobb városaiban fejlesztette szaktudását. 1921-ben lett önálló saját erejéből és szorgalmából, megalapítva ma is fennálló üzletét. Mint őstehetség porcellánfestészettel is foglalkozik és a miniszterelnököt, majd a magyar kormányzót is megfestette, melyért a kabinetirodától elismerést kapott, gróf Bethlen István pedig sajátkezű aláírásával ellátott köszönőlevelet írt. A budapesti kiállításokon többször tüntették ki. A világháborúban a 13., majd a 6. műszaki árkászezredben szolgált, az orosz és az olasz fronton harcolt. A kis ezüst vit. érem, Károly cs.-ker. és a vaskereszt kitüntetést kapta. A kereskedők egyesületének háznagya, az ipartestület vigalmi bizottságának elnöke, számvizsgáló biz. tag, a helyi football klub egyik megalapítója, volt intézője és ügyvezetője 12 éven át, a Nyugatmagyarországi Labdarúgók Szöv. tanácstagja. Neje: Borbély Jolán, fia: Gusztáv. Sógora, Borbély József az olasz fronton hősi halált halt. Borbély Lajos ref. el. isk. tanító, kisbér. Középiskoláit Győrött, a tanítóképzőt Pápán végezte. Működését Balatonudvarin kezdte meg, mint kántortanító, és 1921-ben került Kisbérre. A világháborúban a 19. és 31. honv. gy.-ezredben szolgált. A ref. egyház presbitere, leventefőoktató, a Polg. Lövészegylet alelnöke. Neje: Szabó Margit, gyermekei: Lajos, Aladár, Sándor és Margit. vitéz Borbély Sándor ny. m. kir. c. honv. tiszthelyettes, Tokod. 1890-ben Rigmányon szül. Iskolái után a 62. cs. és kir. gy.-ezredben szolgált és a háború kitörésekor az orosz, majd az olasz és francia frontra került, kétszer sebesült. Törzsőrmesteri rangban volt a háború befejezésekor, majd az oláhok fél évig Brassóban internálták, onnan szökve menekült, a szegedi nemzeti hadseregbe lépett és Debrecenbe osztották be. 1933-ban lett tiszthelyettes és még az évben vonult nyugalomba. Kitüntetései: a nagy ezüst vit. érem kétszer, kis ezüst, bronz, a II. o. bajor érdemkereszt, Károly cs.-ker., sebesülési érem, a jubileumi érem stb. 1929ben avatták vitézzé. A NEP és a Credo tagja. Neje: Robotka Vilma, gyermeke: Sándor, vitézi várományos. zilahi dr. Borbély Zoltán nyug. kir. járásbíró, Esztergom. 1880-ban szül. Sáros megyében. Tanulmányait Lőcsén és Kolozsvárott végezte el. Bírói ténykedését Kolozsváron kezdte el, majd Hátszegre került, ahonnan a megszálláskor hazafias magatartása miatt menekülni kellett és Esztergomba költözött. A háborúban az orosz fronton a 21. és 23. ezredben küzdött, főhadnagyi rangban szerelt le. Neje: teleki Dankó Sarolta oki. zenetanár, Budapesten és Esztergomban tevékenykedett, mint pedagógus. Jótékonycélú hangversenyeket rendezett Pápán, Nyíregyházán, Székesfehérváron és Budapesten is. Évzáró vizsgáit minden évben a Szent Benedekrendi gimnáziumban tartja. Gyermekei: Béla és Margit. vitéz Borókay Rudolf nyugállományú m. kir. honvédtábornok, Esztergom. 1868-ban 700