Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Korneuburgban szül. Hadapródiskolát Bécsben végzett és 1886-ban került a 12. közös gy.ezredhez mint kadettörmester, 1889-ben hadnagy, 1913-ban őrnagy, 1918-ban ezredes, 1924-ben pedig tábornoki rangot érdemelt ki. 1918 óta van nyugdíjban. A világháborút végigküzdötte, orosz, olasz és francia fronton vett részt mint a 112. k. u. k. ezred parancsnoka. Kétszer sebesült, 75%-os rokkant lett. Számos kitüntetés tulajdonosa. 1934-ben vitézzé avatták. Neje: mikéi Mike Ilona, gyermekei: Márta, Rudolf és Ferenc. Boromissza (Werner) Gyula oki. középiskolai testnev. tanár, Esztergom. 1888-ban Ósükösdön szül. Középiskoláit Kalocsán, a tanárképzőt Budapesten végezte. 1912-ben került Esztergomba mint helyettes tanár, később rendes tanárrá nevezték ki és megszakítás nélkül Esztergomban működik. A háborúban a műszaki csapatban szolgált, a szerb, orosz, román és olasz fronton harcolt, sebesült. Társalapító parancsnoka a Bencés-gimnázium 14-es Holló-cserkészcsapatának, a MOVE és a Turista Egyesület választmányi tagja, a középiskolai és a testnevelési tanárok orsz. egyesületének tagja. A magyar orsz. cserkészszöv. X. ker. vízivezető tisztje, ellenőrző és intéző biz. tag. Az orsz. vízi albizottság tagja. Eredményes, kiváló munkásságáért kétízben részesült miniszteri elismerésben. Neje: Draskovich Irén, gyermekei: Gyula, Jenő, Tibor. Boros István műszerész, varrógép-, kerékpár-, motorkerékpár-, rádiókereskedö, Felsőgalla. 1909-ben Tatabányán született. Régi megyei famíliából származik. Iskoláit Tatabányán végezte s utána a géplakatos szakmát tanulta ki és abban 1930-ban szabadult föl. A müszerésziparban 1933-ban nyert képzettséget. Szaktudását édesatyja mellett fejlesztette Felsőgallán. 1934-ben lett önálló, amikor is édesatyja által 1928-ban alapított üzletet vette át, amely kezdetben javítóműhely volt, továbbá kerékpár-, varrógép- és rádiókölcsönzéssel foglalkozott. Az idők folyamán üzletét kifejlesztette, mert márkás rádiók, kerékpárok és egyéb villamossági cikkek forgalombahozatalára is berendezkedett. Műszerészüzeme kézierőre van berendezve és állandóan négy embernek nyújt kenyeret. Tagja az Iparosok és Kereskedők Körének, a volt vasas-szakosztály titkára. Boros Mihály baptista lelkipásztor, Komárom. 1884-ben Gyantán szül. Középiskolát Újvidéken, a theológiát Budapesten végezte 1908—1912-ben. Mint lelkipásztor Soltvadkerten kezdte el működését, majd Neszmélyre és Komáromba került. A baptista „Békehírnök" c. egyházi lap, valamint a „Kürt" c. lapokban jelentek meg többízben cikkek tollából. Esztergom- és komáromvármegyei községekben a hitoktatást egyedül végzi. A 37. közös gy.-ezredben harcolt a háborúban, sebesült. Sándor öcscse hősi halált halt az olasz fronton. Neje: Antal Terézia. Gyermekei: Mihály, Terézia, Sándor, Irén, Lajos, Emília, Sarolta, Mária és Erzsébet. Bors József ny. m. kir. honvéd tiszthelyettes, Esztergom. 1886-ban Sarróton született, középiskoláit Sopronban végezte, majd az asztalosipart tanulta és önálló mester is volt. 1906-ban vonult be a 76. gy-ezredbe, ahol három évet szolgált, és mint továbbszolgáló altiszt a világháború alatt az orosz és olasz fronton harcolt, háromszor sebesült, olasz fogságban is volt és csere útján került haza. 1927-ig szolgált Esztergomban, nyugalombavonulásáig. Kitüntetései: kétszer a kis ezüst, bronz vit. érem, sebesülési érem, Károly cs.-ker., német vaskereszt. Számos kitüntetésben és dicséretben részesült. Neje: Nemes Teréz, gyermekei: Anna és István. Bors Lajcij ref. kántortanító, Naszály. 1909-ben Móron szül. Tanulmányait Móron és Pápán végezte, oklevelet 1930-ban nyert. Mint pedagógus 1930-ban Naszályon kezdte el működését. Az Iskolánkívüli Népművelés vezetője, a ref. egyháztanács jegyzője, az énekkar vezetője, leventefőoktató, a Polgári Lövészegylet ügyvezetője. Neje: Takács Julianna. Borsiczky István ny. m. kir. csendőrtiszthelyettes, Ács. 1902-ben lépett a csendörséghez, az örsparancsnokképzőt Nagyváradon végezte, mint őrspar.-nok Hegybányán, Turdosiban, Ferencvölgyön, Tatabányán és 1920-tól Ácson szolgált. Több kitüntetés tulajdonosa. Neje: Lakatos Mária. csíkgyergyói Borsos Borbála nyug. ref. igazgató-tanítónő, Nagysáp. Ászáron szül. Tanulmányait Esztergomban végezte. Nagysápon kezdte meg működését és megszakítás nélkül 43 évig tanított, 1925-ben vonult nyugalomba. A tanítás terén szerzett kiváló érdemeiért igazgatói címet kapott és úgy a kultuszminiszter, mint a püspökség elismerő oklevéllel tüntette ki. Fivére, Béla tanító az oroszok fogságában, unokaöccse, Ernő pedig a világháborúban halt hősi halált. Régi tanítói család, édesatyja és nagyatyja is tanító volt Édesatyja néhai Borsos István, édesanyja néhai Sebestyén Zsuzsanna volt. Bátyja, dr. Borsos Endre a közigazgatási bíróság tanácselnöke. Borvendég Ernő kocsmáros és vegyeskereskedő, Ács. 1886-ban szül. Ősrégi ácsi családból származik. Iskolái után ipari pályára lépett és önálló szabómester volt. 1910-ben lett önálló kereskedő, 1923-ban pedig kocsmát létesített. A világháborúban az orosz fronton 1915-ben fogságba esett és csak 1920-ban tért vissza. A községi képv.test. tagja, a frontharcosok választmányi tagja, a róm. kat. egyháztanács tagja. Felesége: Csukás Olga, gyermeke dr. Ernő, törvényszéki joggyakornok. Borvendég János kisbirtokos, Ács 1861ben Ácson szüi. Atyja, néhai B. János községi elöljáró volt 12 évig. Iskolái után atyia 701