Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

velet. A világháborúban a 31. h. gy.-ezredben az orosz fronton harcolt, ahol meg is sebesült, később fölmentést kapott. A tatai tejcsarnok alapító tagja, 12 éve pénztárosa, a ref. egyház presbitere, közs. elöljáró, a takarékpénztár és a Hangya igazgatósági tagja. Neje: Bodroki Zsófia. Bodroki Sándor gazdálkodó, Tata. 1883ban Tatán szül. Atyja néh. B. Mihály volt. Iskolái elvégzése után gazdálkodással kezdett foglalkozni, 1908 óta önálló gazda. Jelenleg 40 holdnyi földjét műveli. A tatai és a szomodi községi állatkiállításon résztvett tehenével oklevelet is nyert. A tatai tejszövetkezet vál. és alapító tagja. Neje: Herczegh Eszter. Gyermekei: Eszter: Széles Ferencné, Sándor és László. Sógora: Herczegh Dániel a szerbek fogságában halt meg 1915-ben. bölcskei Bogár Lenke ny. községi óvónő, Ács. A pozsonymegyei Deáki községben szül. Iskoláit és a képzőt Pozsonyban végezte, oklevelét 1895-ben nyerte el. Ácson kezdte el működését és 1895-től 1936-ig, tehát 41 évig végezte áldásos működését. Lelkiismeretes, buzgó és odaadó munkássága közmegbecsülést és köztiszteletet biztosított számára. A vármegyei népm. biz. tagja. Édesatyja f B. József ref. fötanitó volt, Deákin. Bognár János el. isk. igazgató, Esztergom. 1884-ben született. Tanulmányait szülővárosában, Esztergomban végezte. Pedagógiai működését a nógrádmegyei Etes községben kezdte meg 1904-ben. Később Ipolyszalkán, a nyitramegyei Csolnokon, Pöstyénben tanít, 1919-ben Süttőn mint igazgatótanító, 1925 óta Esztergomban a Szenttamási fiúiskola igazgatója megszakítás nélkül. A világháború alatt az orosz fronton teljesít szolgálatot a 26. k. gy.-ezred kötelékében. Az O. K. H. felügy. biz. elnöke, a Szenttamási olvasókör alelnöke, a Társulati óvoda pénztárosa, úgyszintén pénztárnoka az Esztergomban végzett tanítók szövetségének. Neje: Hófer Stefánia, gyermekei: Béla, Edith, Zoltán, László. Bognár Károly ny. máv. s.-tiszt. Tóváros. 1887-ben Csákváron szül. Középiskoláit Székesfehérváron végezte és 1907-ben Fiúméban kezdte el szolgálatát, ahonnan Budapestre helyezték és az igazgatósághoz osztották be, ahol 1937-ig szolgált. A háború befejezésekor hazafias magatartása miatt menekült és Tóvárosra került. A Magyar Asztaltársaság tagja. Neje: Cseles Lujza, gyermekei: Ilonka, férj. Dobos Imréné oki. uradalmi intéző Tatán és Szilvia. Bohon Lajos vármegyei hordójelző, Esztergom. 1911-ben Esztergomban született. Atyja, néhai B. Lajos is a vármegyei mértékhitelesítő hivatalban működött. Régi esztergomi család. Iskoláit Esztergomban végezte, majd Dorogon és a helybeli Petzgyárban volt gyakornok, 1934 óta pedig mint vármegyei hordójelző működik. Bokros Lajos gazdálkodó, Gyermely. 1896-ban szül. Gyermelyen. ősei már a község alapításában is résztvettek. 28 holdon gazdálkodik családjával. A 12. gyalogezredben az orosz fronton harcolt, ahol orosz fogságba esett és 3 évig volt távol a hazától. 1930-ban választották községi képviselővé. A Hangya felügyelő biz. tagja. Felesége: Tóth Eszter, gyermekei: Gábor és Lajos. Ifj. Bokros Lajcis gazdálkodó, Gyermely. 1900-ban szül. Gyermelyen. Atyja B. János gyermelyi gazdálkodó, ősrégi gyermelyi családból ered. A háborúban a 19. vadász zászlóaljban az olasz fronton harcolt. 1936ban választották be a községi képviselőtestületbe, a református egyház magtárkezelője. Neje: Pátkai Etel, gyermekei: Eszter, Vilma, Ida, Zsigmond, Benő és Juliska. Bölcsek Rezső nyug. M. Á. K. föaknász, O. K. H. könyvelő, Héreg. 1884-ben Sárisápon szül. Középiskolát Tatabányán, szakiskolát Pécsen végezte. Mint föaknász Tatabányán teljesített szolgálatot 1921-ig, majd Héregen telepedett le, ahol gazdálkodással, bércsépléssel foglalkozik. Saját erejéből darálómalmot is létesített 1922-ben. Neje: Sólyomi Margit, régi héregi családból származik, kinek atyja, f S. János, hgprímási főerdész, nagyatyja pedig a község jegyzője volt. Két gyermeke van; Katalin: férj. Morvái Ferencné és Lajos. polyáni Boldizsár István ref. igazgatótanító, kántor, Komárom. 1896-ban Litéren szül. Iskoláit Eperjesen, Szegeden, a tanítóképzőt Nagykőrösön végezte, oklevelet 1918-ban nyert. A veszprémi kir. tanfelügyelőségen kezdte el működését, majd Várpalota, Vilonya és Balatonszöllősön ténykedett és 1927-ben került Komáromba. 1934ben igazgatói címet ért el. A háborúban a 19. gy.-ezredben az orosz fronton harcolt, sebesült, hadnagyi rangban szerelt le. A Károly cs.-kereszt, sebesülési érem, az osztrák és magyar háborús emlékérem tulajdonosa. Az ifjúsági egyesület, a ref. énekkar vezetője, ref. egyház kántora, ipariskolai tanító. Külön tanfolyamon iparrajziskolai és közismereti tantárgyak tanítására nyert képesítést. Neje: Csabafi Irén, gyermekei: István és Árpád. Bolgárfalvi M. Alerina, a Szatmári Irgalmas Nővérek magyarországi tartományának főnöknője, Esztergom. Erdélyben született s tanulmányait Szatmáron és Bpesten végezte el. Működését Léván kezdte el, ahol 29 évig, majd Sátoraljaújhelyen 6 évig működik már mint házfőnöknő. 1930-ban kerül először Esztergomba és mint gimnáziumi tanár 4 évig működik, majd 1934—1936-ig a székesfehérvári Ferenc József nőnevelő intézet főnöknője. 1936-ban ismét Esztergomba jön s előbb mint vikária, majd 1937 január 1-től mint az újonnan megalakult tartománynak első főnöknője ténykedik. Egyben a gimnáziumi kongregáció veze699