Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

végezte. Mint gyakornok Kisbéren kezdi a működését. 1936-ban lett megválasztva, mint aljegyző Kisbéren. A Levente Egyesület football szakosztályának intézője, leventeoktató, a Polgári Lövészegyesület titkára. Édesatyja néhai Balogh József méneskari őrmester volt, édesanyja Pittman Mária, aki oki. községi szülésznő és a világháború alatt mint ápolónő a helybeli áll. kórházban működött. Balogh Mihály kisbirt., községi képviselő, Vérteskethely. 1893-ban született. Édesatyja néhai Balogh Mihály tekintélyes polgár volt, aki a község közgyámja, törvénybírája és elöljárója volt hosszú esztendőkön keresztül. Atyja halála után lett önálló 1914-ben. A róm. kath. egyházközség volt tanácstagja, a község képv. testületének virilis tagja esztendők óta, közben három évig elöljáró is volt. Résztvett a világháborúban a 12-es komáromi közös gy. ezredben és az orosz fronton teljesített katonai szolgálatot. 6 havi frontszolgálata után, mint családfenntartó felmentést kapott. Felesége: Bozory Anna helybeli családhói ered. Overmekei: Ilona, Erzsébet, Mihály, Teréz, Klára, Anna és Frigves. Balogh Mihály borbélymester, szikvíz és cementáru gyártó, Bokod. 1902-ben Bokodon született, a borbélvioart tanulta és abban felszabadulva 1926-ban önálló mester lett. Foglalkozik ezenkívül szénkereskedéssel. szikvízkészítéssel és cementáruk gyártásával. valamint gazdálkodással is. Felesége: Fábián Mária. Gyermekei: Kálmán és Mihály. Nagybátyja néhai Balogh István az olasz harctéren szerzett sebesülése következtében 1918 október 18-án az egri kórházban halt meg. néhai Balogh Sándor ny. pénzügyi tisztv., Komárom. 1880-ban Mátészalkán született. Szatmármegvei családból származik, atyja tisztviselő volt. Anyja, néhai Szegedi Eszter. Miután iskoláit Komáromban elvégezte, a megyéhez került. 1921-ben pedig a nénziigvhöz ment át. Résztvett a világháborúban. Az orosz fronton teljesített katonai szolgálatot, mint számvevő őrmester szerelt le. Több kitüntetés tulajdonosa. 1927-ben halt el. özvegye: Fekete Laura tiszabecsi születésű. A ref. nőeevlet tagja. csöglei Balogh Zsigmond földbirtokos, vm. th. biz. tag, Csép. 1871-ben született Csépen ősi nemesi családból. A gitnnázíumot Sopronban és Pártán végezte. Iskoláinak elvégzése után otthon maradt és édesatviának segített a gazdaságban. 1907-ben lett önálló. Körülbelül 535 hold földön gazdálkodik belterjesen és nagy szakértelemmel. Állattenyésztéssel is foglalkozik. A község vezetésében tevékeny részt vesz. Egyideig községi bíró is volt. Tagja a közs. kéov. testületnek, a vm. törv. hat. bizottságának virilis jogon és a ref. egyház presbitere. A levente egyesület, a tűzoltó testület, a lövészegyesiilét megalapításában jelentékenyen közreműködött. Minden hazafias, kulturális és vallásos mozgalomnak lelkes támogatója. Édesatyja, néhai B. Zsig^ mond 1907-ben halt el. Életében szintén résztvett a községnek és a megyének vezetésében mint képv. testületi, illetve vm. törv. hat. bizottsági tag. Édesanyja néhai Szigethy Juliánná ősi nemesi családból származott. Felesége: Balogh Mária régi nemesi család sarja. Gyermekei: Margit férj. Varjú Pálné földbirtokos neje, Irén férj. Gyalókay Kálmánná hadbiztossági százados neje, Ida férj. Korn Mártonná kultúrmérnök neje. Balvin Róza áll, tanítónő, Tokod. Iskoláit Esztergomban és Pozsonyban végezte. Működését Sárisáp-Annavölgybányán kezdte, ahonnan Sárisáp községbe lett áthelyezve. Tokodra, jelenlegi működési helyére 1921ben került. Sárisápon a magyarosítás terén kifejtett érdemeiért több izben kitüntetésben részesült. A Mária-kongregáció és Szívgárda vezetője és a népnevelés terén is szorgalmasan és eredményesen dolgozik. néhai Baly József I. o. állampénztári főtiszt, Esztergom. Zalaegerszegen született 1892-ben régi somogymegyei famíliából. Középiskoláit Zalaegerszegen végezte és azok elvégzése után Budapesten jogot hallgatott. Állampénztári működését Medgyesen kezdte mint gyakornok 1912-ben. 19l 4-ben Mocs községbe került, onnan pedig 3 év után Esztergomiba, ahol 1925-ben bekövetkezett haláláig látta el lelkiismeretesen és szorgalmasan hivatalát, amiért elismerésben és dicséretben részesült. Életében mint primtenor működött közre a Turista Dalárdában. Neje: bölöni Syko Juliánná, nemessége az Árpádok koráig nyúlik vissza. Édesatyja néhai S. Géza jbíró, c. táblabíró volt Erdélyben, anyja: néhai ráveneti Jungh Teofilia lengyel nemesi családból származik. Gyermeke: Mária. Barakka István kőfaragóiparos, Süttő. 1900-ban Süttőn született. Iskolái elvégzése után a kőfaragóipart tanulta ki és a jónevű Czechner Antal cégnél töltötte segédéveit. 1927-ben lett önálló saját erejéből és szorgalmából. Testvéreivel közösen működik géperőre berendezett üzemében, ahol mindennemű emlékeket, fehér, vörös, sziirke és svéd márványból készítenek. Résztvett a Szeged fogadalmi templom építkezésénél is. Az ipartestület számvizsgálója és választmányi tagja. Felesége: Szakmáry Ilona. Gyermeke: Imre. Baralovits Gyula ny. rk. elemi iskolai tanító, Mocsa. 1868-ban Győrrévfaluban született. Iskoláit Győrött végezte és u. o. nyert oklevelet 1888-ban. Tanítói működését Tárkány községben kezdte mint segédtanító. Onnan 1889-ben Tömördpusztára választották meg a rk. elemi iskolához. Ott tanított egészen nyugalomba vonulásáig, 1925-ig. A méhészet terén kifejtett közhasznú munkálkodásáért kétízben bronz-érmet kapott és pénzbeli jutalomban is részesült. 685