Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

végezte. Mint gyakornok Kisbéren kezdi a működését. 1936-ban lett megválasztva, mint aljegyző Kisbéren. A Levente Egyesület football szakosztályának intézője, levente­oktató, a Polgári Lövészegyesület titkára. Édesatyja néhai Balogh József méneskari őrmester volt, édesanyja Pittman Mária, aki oki. községi szülésznő és a világháború alatt mint ápolónő a helybeli áll. kórházban működött. Balogh Mihály kisbirt., községi képviselő, Vérteskethely. 1893-ban született. Édesatyja néhai Balogh Mihály tekintélyes polgár volt, aki a község közgyámja, törvénybírája és elöljárója volt hosszú esztendőkön keresztül. Atyja halála után lett önálló 1914-ben. A róm. kath. egyházközség volt tanácstagja, a község képv. testületének virilis tagja esztendők óta, közben három évig elöljáró is volt. Résztvett a világháborúban a 12-es komáromi közös gy. ezredben és az orosz fronton teljesített katonai szolgálatot. 6 havi frontszolgálata után, mint családfenntartó felmentést kapott. Felesége: Bozory Anna helybeli családhói ered. Overmekei: Ilona, Erzsébet, Mihály, Teréz, Klára, Anna és Frigves. Balogh Mihály borbélymester, szikvíz és cementáru gyártó, Bokod. 1902-ben Boko­don született, a borbélvioart tanulta és ab­ban felszabadulva 1926-ban önálló mester lett. Foglalkozik ezenkívül szénkereskedés­sel. szikvízkészítéssel és cementáruk gyár­tásával. valamint gazdálkodással is. Fele­sége: Fábián Mária. Gyermekei: Kálmán és Mihály. Nagybátyja néhai Balogh István az olasz harctéren szerzett sebesülése kö­vetkeztében 1918 október 18-án az egri kórházban halt meg. néhai Balogh Sándor ny. pénzügyi tisztv., Komárom. 1880-ban Mátészalkán született. Szatmármegvei családból származik, atyja tisztviselő volt. Anyja, néhai Szegedi Eszter. Miután iskoláit Komáromban elvégezte, a megyéhez került. 1921-ben pedig a nénziigv­höz ment át. Résztvett a világháborúban. Az orosz fronton teljesített katonai szolgá­latot, mint számvevő őrmester szerelt le. Több kitüntetés tulajdonosa. 1927-ben halt el. özvegye: Fekete Laura tiszabecsi szüle­tésű. A ref. nőeevlet tagja. csöglei Balogh Zsigmond földbirtokos, vm. th. biz. tag, Csép. 1871-ben született Csépen ősi nemesi családból. A gitnnázíu­mot Sopronban és Pártán végezte. Iskolái­nak elvégzése után otthon maradt és édes­atviának segített a gazdaságban. 1907-ben lett önálló. Körülbelül 535 hold földön gaz­dálkodik belterjesen és nagy szakértelem­mel. Állattenyésztéssel is foglalkozik. A község vezetésében tevékeny részt vesz. Egyideig községi bíró is volt. Tagja a közs. kéov. testületnek, a vm. törv. hat. bizottsá­gának virilis jogon és a ref. egyház pres­bitere. A levente egyesület, a tűzoltó testü­let, a lövészegyesiilét megalapításában je­lentékenyen közreműködött. Minden hazafi­as, kulturális és vallásos mozgalomnak lel­kes támogatója. Édesatyja, néhai B. Zsig^ mond 1907-ben halt el. Életében szintén résztvett a községnek és a megyének veze­tésében mint képv. testületi, illetve vm. törv. hat. bizottsági tag. Édesanyja néhai Szigethy Juliánná ősi nemesi családból származott. Felesége: Balogh Mária régi nemesi család sarja. Gyermekei: Margit férj. Varjú Pálné földbirtokos neje, Irén férj. Gyalókay Kál­mánná hadbiztossági százados neje, Ida férj. Korn Mártonná kultúrmérnök neje. Balvin Róza áll, tanítónő, Tokod. Iskoláit Esztergomban és Pozsonyban végezte. Mű­ködését Sárisáp-Annavölgybányán kezdte, ahonnan Sárisáp községbe lett áthelyezve. Tokodra, jelenlegi működési helyére 1921­ben került. Sárisápon a magyarosítás terén kifejtett érdemeiért több izben kitüntetés­ben részesült. A Mária-kongregáció és Szívgárda vezetője és a népnevelés terén is szorgalmasan és eredményesen dolgozik. néhai Baly József I. o. állampénztári fő­tiszt, Esztergom. Zalaegerszegen született 1892-ben régi somogymegyei famíliából. Középiskoláit Zalaegerszegen végezte és azok elvégzése után Budapesten jogot hall­gatott. Állampénztári működését Medgyesen kezdte mint gyakornok 1912-ben. 19l 4-ben Mocs községbe került, onnan pedig 3 év után Esztergomiba, ahol 1925-ben bekövet­kezett haláláig látta el lelkiismeretesen és szorgalmasan hivatalát, amiért elismerésben és dicséretben részesült. Életében mint primtenor működött közre a Turista Dalár­dában. Neje: bölöni Syko Juliánná, nemes­sége az Árpádok koráig nyúlik vissza. Édes­atyja néhai S. Géza jbíró, c. táblabíró volt Erdélyben, anyja: néhai ráveneti Jungh Teofilia lengyel nemesi családból szárma­zik. Gyermeke: Mária. Barakka István kőfaragóiparos, Süttő. 1900-ban Süttőn született. Iskolái elvégzése után a kőfaragóipart tanulta ki és a jó­nevű Czechner Antal cégnél töltötte segéd­éveit. 1927-ben lett önálló saját erejéből és szorgalmából. Testvéreivel közösen műkö­dik géperőre berendezett üzemében, ahol mindennemű emlékeket, fehér, vörös, sziirke és svéd márványból készítenek. Résztvett a Szeged fogadalmi templom építkezésénél is. Az ipartestület számvizsgálója és választ­mányi tagja. Felesége: Szakmáry Ilona. Gyermeke: Imre. Baralovits Gyula ny. rk. elemi iskolai ta­nító, Mocsa. 1868-ban Győrrévfaluban szü­letett. Iskoláit Győrött végezte és u. o. nyert oklevelet 1888-ban. Tanítói működését Tárkány községben kezdte mint segédta­nító. Onnan 1889-ben Tömördpusztára vá­lasztották meg a rk. elemi iskolához. Ott tanított egészen nyugalomba vonulásáig, 1925-ig. A méhészet terén kifejtett közhasz­nú munkálkodásáért kétízben bronz-érmet kapott és pénzbeli jutalomban is részesült. 685

Next

/
Thumbnails
Contents