Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

25 éves jubileuma alkalmából a főapát js kifejezte elismerését. Gyermekei: Béla, Mar­git, férj. Riszter Ferencné, Ella és Ferenc, aki a háborúban az orosz harctéren 1916­ban hősi halált halt. Baranyai István gazd. és szikvízgyáros, Gyermely. Ugyanott született 1874-ben. Atyja mellett gazdálkodott és atyja ha­lála után a gazdaság vezetését átvette. Atyja: néhai B. János a község elöljárója is volt. A család egyike a falu legrégibb csa­ládjának. 16 m. hold földje van és annak müvelését feleségével és gyermekeivel vég­zi. A világháború alatt a 305. kombinált gy. ezrednél szolgált. Az orosz, román és olasz harctereken harcolt 30 hónapig. Ká­roly cs. keresztet kapott. A ref. egyháznak 9 éven át volt magtárkezelője. Első felesége Nagy Lidia, második felesége Major Juliánná. Gyermekei: Béla és István. Szik­vízgyárát 1912-ben alapította. Az általa ké­szített szikvíz minden tekintetben kifogás­talan. Baráth János ny. államvasúti fökalauz, Esztergom. 1884-ben született Párkányban. Középiskoláit magánúton már mint MÁV al­kalmazott végezte el. 1908-ban lépett a MÁV szolgálatába. Előbb, mint vonatkísérő volt alkalmazva. A kezelői és vonatvezetöi szakvizsgák letétele után 1917-ben kalauzzá, 1930-ban pedig főkalauzzá lépett elő. 25 évi szolgálat után 1933-ban ment nyugdíjba, amikor az Üzletvezetőség részéről buzgó szolgálatáért dicsérő elismerésben részesült. Szolgált Budapesten, Vácott, Párkánynánán, Pöstyénben és a megszállás után Eszter­gomban. 1924 óta házbirtokos Esztergom­ban, a nyugdíjas vasutasok Koszorú Egye­sületének választmányi tagja. Neje: Keresz­tes Erzsébet. Gyermeke: Erzsébet, férj. Sashegyi Józsefné. Baráth József református lelkész, Gyer­mely. 1890-ben Vérteskethelyen szül. Közép­iskoláit Pápán végezte, majd Utrechtben és Hollandiában fejezte be tanulmányait. Mint ref. egyesült keresztyén ifjak egyesü­letének titkára Budapesten kezdte el műkö­dését, 1917-től 1921-ig Tatán s. lelkész, majd 1921-ben megválasztották Gyenmielyre, ahol azóta megszakítás nélkül működik. Tatán megalapította a „Turul" irod. és nyomdai rt. vállalatot, a ,,Tatai Hiradó" és a „Tatai Hirlap" egyik szerkesztője volt. A hollandi ref. egyházak szociális mű­ködéséről több cikke jelent meg, németről magyarra fordította a „Nevelőnő" című müvet. Ma is tevékeny irodalmi működést fejt ki. A vármegye törv. hat. bizottságának, a község képviselő testületének tagja, a Hitelszövetkezet elnöke és ügyv. igazgatója, valamint elnöke a helyi tejszövetkezetnek is. Neje: Szabó Ilona. Barcza Gyula a Dunaalmási mész, tégla, kőipari rt. telepeinek igazgatója, Duna­almás. 1870-ben Dunaalmáson született. Középiskoláit Szombathelyen és Budapes­6S6 ten végezte, majd fiatalon került a fenti üzemhez és 1907 óta annak vezetője. A vármegyei th. biz. tagja 30 év óta, községi képv. test. tag, a Csokonay-kaszinó elnöke,. 1908 óta a ref. egyház gondnoka. Nejei Kiss Hermina. Sogora: Kiss Károly hősi halált halt a világháborúban. Barcza Miklós földbirtokos, Dunaalmás. 1884-ben Dunaalmáson született. Közép­iskolai tanulmányait, valamint a hadapród­iskolát Budapesten, a gazdasági akadémiát Debrecenben és Halléban végezte. Előbb a katonai pályán működött s a 13. huszár­ezred aktív tisztje volt és a világháború­ban a 11-es huszároknál az orosz fronton harcolt. Több katonai kitüntetés tulajdo­nosa. Szolgálatonkívüli főhadnagy. 1921 óta gazdálkodik. A helybeli leventeegyesü­let elnöke. Barna Lajos nyug. m. kir. postafelügyelő. Tata. 1878-ban Tatán született, ősrégi ko­máromrnegyei famíliából ered. Iskoláit Ta­tán és Pápán, majd Érsekújváron és Po­zsonyban végezte és 1902-ben került a m. kir. postához Újverbászra, később Buda­pestre, Győrbe és Tatára került, onnan pe­dig a cseh megszállásig Komáromban tel­jesített szolgálatot, és az Üjkomáromi táv­írda és telefonközpont vezetője volt. A tatai posta főnöke lett es nyugalomba vonulásáig teljesített szolgálatot. A tatai úrikaszinó tagja. Neje: Héregi Teréz, ny. posta és. távírda ellenőr. Gyermeke: Péter. Barna Miklós fűszer- és vegyeskereskedő, Felsőgalla. 1903-ban Nyírmihálydiban szü­letett. Középiskoláit Budapesten végezte, majd utána a kereskedői pályára lépett. Szaktudását Budapesten fejlesztette. Felső­gallán 1928-ban lett önálló kereskedő, üz­lete városi nívón áll. Az Iparosok és Keres­kedők Körének tagja. Neje: Krausz Flóra, aki részt vesz a Nőegylet munkájában. Gyermekük: Aliz. Baross Ferenc ny. kántortanító, Eszter­gom. 1880-ban Esztergomban született régi esztergomi családból. Atyja: néhai B. Ist­ván, anya: Torma Rozália. Iskoláit Eszter­gomban és Léván végezte. Tanítói okleve­let 1904-ben nyert. Működését Sárosdon kezdte. További főbb működési helyei Bala­tonmogyoród, Gadány, Pozsonyszentistván, Buják, Kisbágyon, Hereg, ahonnan 38 évi munkásság után 1935-ben ment nyuga­lomba. A világháború alatt az orosz fron­ton szolgált, a przemysli vár feladásakor esett orosz hadifogságba s onnan csak 1920-ban tért haza. A tanítás terén kifej­tett buzgó szolgálatáért dicséretben és juta­lomban részesült. Neje: Janik Erzsébet. Gyermekei: Gyula, Gábriella, Géza és. Margit. Id. Barsi János gazdálkodó, a ref. egyház gondnoka, Tata. Tatán született 1864-ben, tőzsgyökeres tatai családból származik. Atyja néhai B. István, anyja néhai Kör­mendi Júlia. Atyja mellett a gazdaságban

Next

/
Thumbnails
Contents