Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

bizatással és 1924-ben első plébánossá neveztetett ki. Beiktatása néhai gr. Klebelsberg Kunó miniszter jelenlétében történt. 1927-ben c. vérteskeresztúri apátnak neveztetett ki. Az új templom alapkövét 1935-ben dr. Breyer Isván győri megyéspüspök tette le. Az egyház kötelékébe tartozik egy fiú, egy leány elemi iskola 10 tanerővel és egy óvoda 2 óvónővel. A fiúiskola 100 éves. A mai modern iskola gr. Klebelsberg Kunó nevét viseli, melyben a Szent Imre-dalkör és a Boldog Margitról elnevezett egyházi vegyeskar működik. - A komáromi református egyház 1919-ben alakult. Önálló egyházzá 1924-ben alakították, néhai Antal Géza püspök vezetésével, aki az új templomot 1928-ban avatta fel, dr. Balogh Jenő, v. igazságügyi miniszter, mint egyházkerületi főgondnok, valamint számos politikai és társadalmi előkelőség jelenlétében. Iskolája, mely 1923-ban épült, 3 tanerőt tart fenn államsegéllyel. A három személy részére készült tanítói lakást 1927-ben építették 72.000 pengős költséggel. A lelkészi teendőket — a hozzátartozó és cca 50—60 hívőt számláló Koppánmonostoron is — Sári Imre lelkész végzi. Leányegyesület, Egyházi nőegyesiilet, Ifjúsági énekkar és Ifjúsági egyesület működik az egyház kötelékében. A komáromi evangélikus egyház. Az 1928-ban létesült egyház kötelékéhez tartozik: Ács, Nagyigmánd, Kisigmánd, Almásfüzitő, Mocsa, Szőny és Dunaalmás. Emeletes imaháza 1930-ban épült cca 60.000 pengős költséggel, 250 személy befogadására. Az épületben van elhelyezve a lelkészlak, hivatalos helyiségek (iroda, tanácsterem stb., és a szolga lakása). Lelkésze: réthei Fadgyas Aladár. Az egyház kebelén belül nőegylet is működik, melynek vezetője: dr. Belcsák Sándorné, kir. közjegyző neje. Az egyháznak 300 kötetes, értékes könyvtára is van, melyet néhai Vecsey Ede ny. altábornagy adományozott, aki az egyháznak I. felügyelője volt. A komáromi egyházhoz tartozik, mint fiókegyház, Tata és Tóváros is, ahol körülbelül 350 lélek él. A komáromi izraelita hitközséghez tartozik Szőny és Almásfüzitő. Imaháza — részint közadakozásból — 1926-ban épült. A hitközség kötelékében Szentegylet és Nőegylet működik. A baptista gyülekezet 1913-ban alakult Krotkovszky Ernő és Pék Sándor kezdeményezésével. 1920. óta Boros Mihály, hivatásos baptista lelkipásztor vezeti az ügyeket. 1929-ben felépült az imaház, melyben imaterem, lelkészlak és vendégszoba van. A komáromi hivők száma 10. Hozzátartozó helységek: őrszentiván, Nagyszentjános, Ács, Szőny, Neszmély, Nyergesújfalu, Bajót, Nagysáp, Tokod, Annavölgy Sárisáp és Esztergom összesen 77 hívővel. A város középiskolája: a komáromi állami polgári fiú- és leányiskola, amely 1918 óta működik. Az emeletes, modernül felszerelt intézet 1927-ben épült. Négy fiú és 4 leány osztályos, 4 előadóteremből, fizika-, rajz-, ének-, kézimunka- és 1 tornateremből áll, melyben átlagosan 170 fiú és 130 leány nyer oktatást. A kiváló tanerők által vezetett intézetnek gróf Zrinyi Miklós fiúés Jókai Mór leány-önképzőköre, ifjúsági sportköre és ifjúsági Vöröskereszt egyesülete van. Értékes tanári és ifjúsági könyvtárral rendelkezik. Az intézet az esztergomi középiskolai kiállításon fiú-kézimunkával aranyérmet nyert. Igazgatója Lebisch Vince, aki mellett 11 főből álló tanári kar működik, akik valamennyien tagjai az Orsz. Polgáriiskolai Tanáregyesületnek és a Győrvidéki Körnek, azonkívül minden kulturális, szocális és hazafias egyesület működésében részt vesznek. A város elemi iskolája: a római katolikus elemi fiúiskola. Az 1800-as évek elején létesült. Öt tantermes fiúiskolában öt tanerő működik. Beírt fiúk száma 270, osztályátlag 44, ismétlősök 47. Fölszerelése hiányos. Fenntartója a róm. kat. egyházközség. Tanítói és ifjúsági könyvtára van. Gróf Klebelsberg Kunó róm. kat. leány elemi iskola és óvoda. A róm. kat. 633