Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

egyházközség fenntartásában gróf Klebelsberg Kunó alapította 1926-ban. A területet Mészáros Mihály ajándékozta, melyre előbb 6 tantermes épület, később 3 tantermes óvoda épült. A jól felszerelt iskolában 360 leánytanuló, az óvodában 120—130 gyermek számára van hely. Dr. Antal Géza református elemi népiskola. A 3 tantermes épület 1922-ben épült, 3 tanerővel rendelkezik, tanulók száma 150, ismétlősök 30, felszerelése meglehetősen hiányos, fenntartója a ref. egyházközség. Itt említjük meg a város egyik legnagyobb kulturális egyesületét: a Komáromi Társaskört, melyet 1889-ben a „Komárom-Újvárosi Vasúti Altiszti Társaskör" címen a vasúti altisztek alapítottak. Egy szobából álló bérelt helyisége volt csak a mai „Bus" házban, ahol a tagok szerény keretek között látogathatták a kör helyiségét. Később ai városrész polgári elemeit is felvették a tagok sorába s ennek megfelelően eddigi címe mellé felvették a „Polgári" jelzőt is. Címe tehát most már „Komárom-Űjvárosi Vasúti Altiszti és Polgári Társaskör" lett. 1908. évben a kör akkori tagjai szerencsés előrelátással Pungor Lajost választották meg a kör elnökévé, aki az ő nagy szervezőképességével rövid egy esztendő alatt olyan tervekkel lépett ai kör vezetősége elé, amelynek kivihetőségét sokan lehetetlennek tartották. Először is elhagyta a címből az altiszti jelzőt, azután az akkori összvasutasságot és e városrész polgári elemeit beszervezte az immár „Komáromi Vasúti és Polgári Társaskör" névre hallgató egyesületbe. Fáradságot nem ismerve teljes egyéniségét harcba vetette azon elgondolásért, hogy a kör a maga helyiségeit a mai formájában fel tudja építeni s nem kell hozzá más, csak a tagok bizalma és az ő elnöki működésének támogatása. Először is társadalmilag szervezte meg a komáromi polgárságot. Azután a tagok jótállásával építési kölcsönt szerzett. Az anyagbeszerzést személyesen intézte és sok utánjárással a gyáraktól és iparteleptől — vasúti összeköttetései révén — részben ingyen, részben pedig igen kedvezményes áron szerzett építési anyagot. Tervének kiviteléhez minden lehetőt megmozgatott. Az akkori komáromi apátplébános, gróf Majláth Gusztáv, a későbbi nagynevű erdélyi püspök több ezer téglát adott, néhai Darányi Ignác akkori földmüvelésügyi miniszter pedig teljesen ingyen végeztette el a díszkert befásítását, a vasút vezetősége pedig rózsafákkal és díszbokrokkal ajándékozta meg az egyesületet. A kör lelkes tagjai építési kölcsönt jegyeztek, amelynek egy részét minden évben sorsolás útján visszafizették. Ezen nagyszerű munkával elérte, hogy a kör a mai épületének megépítése elnöki működésének második évében 1910. évben befejeztetett. Pénz nélkül, úgyszólván a semmiből építették meg a kör mai épületét Pungor Lajos volt elnök és a kör akkori tagjai, amiért a későbbi tagokat örök hálára kötelezték. A kör a komáromiak kedvenc szórakozó helye lett, amelynek helyiségei sok szép, kellemes kultúrterjesztő estélynek voltak színihelyei. A nagy világégés idején hadikórházzá átalakítva szolgálta a kör a haza érdekeit, a túlsófél megszállása után pedig a kör helyiségei adtak hajlékot iskolának, városnak és vármegyének. A nemzeti megújhodás Komárom városban e kör helyiségeiből kelt szárnyra és lett azzá a lelkeken. Őszinte részvéttel kísérte Komárom város közönsége a kör szeretett elnökét utolsó útjára, mint ama ritka emberek egyikét, aki tényleg meg is valósította a régi római törvényt, hogy „Salus, rei publicae suprema lex", vagyis a köz érdeke mindig a legfőbb törvény. Önzetlenül szolgálta mindig elnöki tisztét s csak azt nézte, ami a köz érdekeit szolgálta. Huszonnyolc évi elnöki működésének eredménye nem csak a kör mai épülete és könyvtára, hanem legfőkép az a kultúrnívó, amire Komárom város közönségének egyrészét felemelte. Könyvtára révén terjesztője lett a kör az ismereteknek s végeredményben a város közönsége látta hasznát az ő önzetlen elnöki működésének. Több, mint 2000 kötetnyi könyvtára van, azonkívül a Dunántúli Közművelődési Egyesület Vándorkönyvtárát is itt kezelik. 634