Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

a továbbképzős tanulóké 59. A gyermekek 90%-a r. kat., 7%-a ref és 3%-a evangélikus. Gyermekek és felnőttek részére rendszeres népművelési előadásokat tart a két tanító, aminek jótékony hatása máris észlelhető. A község lakói közül kb. 500-an vettek részt a világháborúban, akik közül 140-en hősi halált haltak. Hadirokkantak száma 25. A hősök emlékmüvét 1924-ben emelték. A község népessége 1937-ben 2952 lélek, akik között 1536 a férfi és 1416 a nő. Nemzetiség szerint 2940 lakos magyar, 10 német és 2 tót; vallás szerint 2302 róm. kat., 555 ref., 16 g. kat., 64 evang, 11 izr. A lakosság elhelyezkedését illetőleg 1802-en belterületen és 1150-en külterületen laknak. A községben 513 ház van. A lakosság főfoglalkozása földművelés: 2853 az őstermelők száma, iparosoké 72, kereskedőké 9, a többi tisztviselő és nyugdíjas. A falu síkságon terül el, 10.353 k. holdon, melyből 6248 hold szántó, 17 hold kert, 740 hold rét, 164 hold szőlő, 2397 hold legelő, 296 hold erdő, 19 hold nádas és 47 hold terméketlen. E területen 2 nagybirtok van, ú. m. a m. kir. állami kisbéri ménesbirtok vasdinnyei gazdasága, 3057 holdon és a pannonhalmi főapátság 3187 holdas birtoka. A fennmaradó rész kisbirtokok között oszlik meg. Kisipara szépen fejlődik. Iparosai közül szakmák szerint 3 borbély, 5 cipész, 4 asztalos, 4 kovács, 2 kőműves, 1 bádogos, 2 kádár. Az önálló iparosok a kisbéri ipartestület tagjai. A helybeli kereskedések száma 8, mind vegyeskereskedés. Állandó piaca a 12 km-re fekvő Kisbér. Nagyobb üzeme az Ölbő pusztai mezőgazdasági szeszgyár, 2 daráló- és 1 vízimalom. A község hitelügyi intézete a Tarkányi Községi Hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja, a községi notabilitások alakítása 1894-ben, eleinte négy évig mint magánjellegű intézet működött, és 1898 óta lett az O. K. H. tagja. Kizárólag Tárkány és környékének hiteligényeit elégíti ki. Harminchárom év óta elnöke Komjáthy Aladár ref. pap, könyvelője: Patay János kántor-tanító, pénztáros: Töltési Sándor. A tisztikaron kívül az igazgatósági és felügyelő biz. tagok vezetik a szövetkezet ügyeit. Vasúti megállóhelye a Komárom—székesfehérvári vonalon van Tárkány— Csép elnevezéssel. Postahivatal helyben. Népoktatásügyi intézetei a róm. kat. elemi és gazdasági továbbképző iskola 5 tanteremben, 5 tanítóval és a ref. elemi és továbbképző népiskola 1 tanteremben, 1 tanerővel. A jelenlegi új róm. kat. emeletes elemi iskolát 1874-ben a község építtette 4 tanteremmel, 2 tanítói lakással és 2 tanítói szobával. 1928-ban államsegélylyel építettek egy ötödik tantermet, ami kultúrcélokat szolgál, továbbá a jelenlegi cigányiskola céljait szolgáló épületet tanítólakással. A cigányiskola 1935-ben kezdte meg működését és mint ilyen második az országban, tanulói száma 28. A jelenlegi 5 tantermes iskola előtt már korábban is, 1807-ben a kegyuraság által felállított 2 tantermes iskola működött. A tanulók száma: 310. Az iskola vezetője 1920 óta Grössl János róm. kat. kántor-tanító. Tanerők: özv. Bartha Béláné szül. Keller Erzsébet, Nagy Ilona, Kiss János és Jász Dénes. A ref. iskola alapítása egybeesik az egyház létesítésével. A jelenlegi elemi iskola egy tantermes, egy tanerős, oktatója: Patay János. Az iskola és az egyház kebelében működnek: az Énekkar és a Keresztyén Ifj. Egyesület, elnöke a ref. lelkész, vezetője a tanító. A község népkönyvtárt tart fenn, a Levente Egyesületnek külön könyvtára van. Közegészségügyi helyzete a következő: Egészségház helyben van, a körorvos a 8.5 km-re fekvő Nagyigmándon lakik, ugyancsak ott van a legközelebbi gyógyszertár is. Kórház legközelebb 34 km-re Győrben van, két szülésznő lakik helyben. A község kútvize jó. 618