Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene
Várgesztes. Kisközség a tatai járásban, a Vértes-hegység egyik kies völgyében. A helység hasonnevű váráról kapta nevét, mely nevet adott egyszersmint .a gesztesi járásnak is. Gesztes váráról okleveles adataink csak a 14. század első feléből vannak, bár a legnagyobb valószínűség szerint még IV. Béla építtette a tatárjárás után. Első ismert várnagya 1333-tól 1360-ig Csór Tamás. 1379-től állandóan a király birtoka. 1387-ben Zsigmond király Gesztes várának egyik tartozékát, a győrmegyei Barátit, Kanizsai Istvánnak adományozta. 1388 október havában Zsigmond és Mária hosszabb ideig tartózkodott a gesztesi várban. 1417-ben Silstrang nevű várnagya említtetik. 1438-ban Albert Gesztes várát tartozékaival együtt zálogba adta Rozgonyi Istvánnak s e zálogbaadás érvényét 1438-ban Mátyás már elismerte. Mindamellett 1444—46 között már Újlaki Miklós formál jogot a birtokhoz. 1460-ban Rozgonyi János fiai: János, Rajnáid és Oszvat Újlaki Miklósra ruházzák e várra és tartozékaira szerzett örök- és zálogjogaikat, ennek dacára 1464-ben ismét jogot formálnak hozzá. 1464-ben Veszprém, 1492-ben Fehér vármegyéhez tartozott. 1494-ben Újlaki Lőrinc birtokában találjuk, aki a következő évben vadászat alkalmával vendégül látta a várban II. Ulászló királyt. 1517-ben Gesztes várát és tartozékait Török Imre nádorfehérvári bán bírta; 1544—49-ben pedig özvegye, Pemflinger Kata. Tartozékai voltak: Csákvára, Árki, Dabos (Fehér m.), Gerencsér, Hosszú- és Egyházas Várna (ma Ondód), Oroszlánkő, Bokod, Dad, Szacska, Kömlőd és Környe (Komárom m.), továbbá Oz-Sap és Sári-Sáp (Esztergom vm.). — (Csánki: M. o. tört földr. a Hunyadiak korában III. 4860.) A vár alatt keletkezett falu az első török hadjáratok idején elpusztult, lakossága elmenekült. Házai rövidesen eltűntek a föld színéről. Maga a vár is valószínűleg 1541-ben került a török kezére, mert 1551 nyarán már innét intéz támadást Komárom vára ellen. 1556-ban Tata bevétele után a gesztesi vár török őrsége Esztergomba futott s így gróf Salm könnyűszerrel elfoglalta. 1566-ban azonban már ismét török uralom alatt találjuk a várat. 1622-ben és 1649-ben az ingyen munkák beosztásával kapcsolatban még történik említés Gesztes váráról. Az 1643. évi összeírás adatai szerint a gesztesi uradalmat gróf Csáky László bírja, melyhez tartoznak Császár, Környe, Szend, Dad és Nagyigmánd. 1681-ben a királyi decretuin az elpusztult gesztesi vár tartozékait annak felépítéséig a pápai várhoz rendeli. 1693-ban a gesztesi uradalom már Esterházy Ferenc tulajdonában van. Az elpusztult Gesztes falu helyére gróf Esterházy József a 18. sz. elején r. kat. vallású németeket telepített, mely telep PusztaGesztes néven is szerepelt s közigazgatásilag Zsemlyéhez (Vértessomló) tartozott. Gesztes központja volt a gróf hasonnevű uradalmának, melyhez 23 helység tartozott. A lakosok általában majorsági zsellérek voltak, akik a földművelésen kívül favágással, szén- és mészégetéssel foglalkoztak. (A határ háromnegyed része erdőség volt.) Gesztes, mint leányegyház, a somlói anyaegyházhoz tartozott, temploma Szt. Mihály tiszteletére szenteltetett. Várgesztesi községi r. k. egyházközség 1734 óta áll fenn, de 1850-ig Vértessomló leányegyháza volt. Az anyakönyvi bejegyzések szerint a plébánia megalapításáig a tatai Kapucinus-rend küldött ki mindenkor adminisztrátort az egyházközség munkakörének ellátására. A templomot a telepítés után 1872-ben építtette az Esterházy-család és annak ma is fenntartója. Első plébánosa 1910—1935-ig néhai Gráf Mihály, a jelenlegi 420 hívő lelkipásztora: Hamburger Antal plébános. A jellegzetes, gótikus stílusú templomot legutóbb 1933-ban restaurálták. Az egyház kötelékében működik a felekezeti iskola, melynek fenntartását :kétharmad részben az Esterházy-uradalom, a többit az egyházközség viseli. 619