Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

és szolga 30. Tóvároson kereső 1026, akik közül önálló 279, tisztviselő 26, se­géd v. munkás 572, tanonc 104 és szolga 43. Az önálló kisiparosok száma Tatán: 172 és pedig 97 1—2 segéddel dolgozó, 36 3—5-tel, 4 6—10-zel, 2 10—20-szal és 1 20-nál több segéddel dolgozó üzem. Tóvároson a kisiparo­sok száma 260, 79 1—2 segéderővel, 35 3—5-tel, 8 6—10-zel, 6 11—20-szal és 5 20-nál több segéderővel dolgozik. Nagyobb ipartelepek Tatán: Ganz Dezső téglagyára és cementgyára, Stie­bcr Antal ser ét gyára, Kuglmajer Ede mészégető telepe, a Cifra-malom és a Réti­malom. Tóvároson a gróf Esterházy Ferenc göztéglagyára, a Bp.—Szentlörinc­Tatai Cserép- és Téglagyár rt. telepe, Melschmidt Gyula kesztyű- és bőrgyára (glace bőr), Leopold Gyula-féle bőrgyár (sima tehén-, borjú-, talp- és csizma­bőr ), Pollák Sándor pokróc-, tarisznya- és szőnyeggyára. A ma már nagynevű ccget Pollák Arthur édesapja, P. Sándor alapította és eleinte halina- és szür­posztó készítéssel foglalkozott, később a pokróc- és tarisznyaszövet gyártása is megindult 10—12 munkással. Az üzemet 1900-ban Pollák Arthur modern gépekkel szerelte fel és magamellé vette fivérét, P. Hugót, akik azóta a céget vezetik. 1901-től kezdve a cég bevezette a szőnyeggyártást, és a gyár ma Ma­gyarországon számottevő helyet foglal el ebben az iparágban. A Dunántúli Építőipar rt. faszeg- és parkettgyára, Brüll Ignác fagyapot­készítő üzeme, Csillag J. pezsgőgyára, a Tatatóvárosi Fatelep és Építő Vál­lalat rt. fürésztelepe, amely 1923-ban alakult és saját, másfél holdas területén működik. A rt. kezdetben csak építőanyagkereskedéssel foglalkozott, azonban 1933-ban cipőfaszeggyárat létesítettek, saját iparvágánnyal, mely ma már egész csonka Magyarország faszegszükségletét képes ellátni. A modernül fel­szerelt gyár 20 munkást foglalkoztat. A gyár vezetője: Telkes Pál oki. mérnök­építőmester. Tóvároson működik még az Esterházy uradalom vízimalma. Tatán 58, Tóvároson 80 kereskedés bonyolítja le az üzleti forgalmat. Mind a két község­nek állandó piaca van. Tatán minden szerdán és szombaton, Tóvároson hétfőn és csütörtökön van hetivásár. Tata évente négyszer országos állat- és kirakodó­vásárt tart. Hitelintézetei: a Tata és Tóvárosi Takarékpénztár, amely 1869-ben alakult, a P. K. és a T. É. B. E. tagja, a Magyar Nemzeti Bank mellékhelye. Alaptőke: 200.000 pengő. A község legrégebbi pénzintézete, amely az idén is, mint a múlt­ban, igen szép eredményt ért el, ami az igazgatóság bölcs munkálkodásának érdeme. Dr. Sárvári Sándor iigyv. igazgató, elnök: Szabó György. Igazgató­ság: Leopold Ferenc, Lőke Károly, Michl Géza, Molnár Sándor, Nóbel István, dr. Paár Lajos, dr. Sárvári Sándor, Schwartz Jakab, Treisz János, Troykó Béla és dr. Virágh Zsigmond. Felügyelőbizottság: Brüll Ignác, Diósy Gyula, dr. Virágh Elemér. Cégvezető-főkönyvelő: Steblik Sándor, cégvezető-pénztár­nok: Popp Béla. Azonkívül a Tata-Tóvárosi Közgazdasági és Iparbank Részvénytársaság, Tata, fiók: Tóváros. Alakult 1906-ban, megalapítója néhai Mihály Béla volt. Foglalkozik a bankszakma minden ágával, vállalata a tatai Révai könyv- és papírkereskedés. Alaptőke: 120.000 pengő. Vezérigazgató: Korpitsch Rezső, a tóvárosi fiók főnöke: Dolowschiák Antal. Igazgatóság: elnök: Kolozsváry Kál­mán, alelnök: Dukász Jenő, alelnök: rétalapi Mihály Endre, vezérigazgató: Korpitsch Rezső, Ganz Dezső, Bodroki Ferenc, Balla György, Halmos Antal, Horváth Ernő, Láng Kálmán, Leopold József, Noll Miklós, Nóvák Károly, dr. Troykó Imre, Vali Ferenc. Felügyelőbizottság: dr. Balla János, Szívós La­jos, Horváth Sándor és Láng József. Választmányi tagok száma: 21. Ügyész: dr. Garzuly József. Cégvezető-főkönyvelő: Herczeg László. Tatán van a Tatai Gazdakör Tejszövetkezete, mint az O. M. T. K. tagja. 613

Next

/
Thumbnails
Contents