Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

A teljesen modern, motorikus erőre berendezett üzem 1910-ben létesült. Célja a helyi és környéki gazdaságok tejtermékeinek átvétele, és annak fogyasztásra való feldolgozása. A kb. 1000 liter tejet és tejterméket helyben és a fővárosban értékesítik. Az üzem vezetője: Ősze Géza oki. vajmester, tejátvevő: Németh Antal fölözőmester, szövetkezeti pénztáros: Bodroki Ferenc. A szövetkezet négy tejkihordót, egy fuvarost és nyáron egy gépészt foglalkoztat. Elnök: ifj. revisnyei Reviczky István főszolgabíró, alelnök: Vali Ferenc közs. pénztáros. Igazgatósági tagok: Bodroki Ferenc, Nikics József, Gulyás István, Kender János, ifj. Lengyel Ferenc, Kerekes Ferenc, Izsáki Sándor, ifj. Molnár Sándor, Marosi József és három felügyelő biz. tag. Igen fontos gazdasági tényező a Magyar Lótenyésztő Rt. Dióspusztán, Tártához tartozó területen 315 magyar holdon terül el. Kizárólag angol telivéreket tenyészt, melynek egy része — jelenleg 16 drb. — saját tulajdonát képezi, másrészt a rt. tulajdonát képező Tempó és Viceroy nevű angol telivér ménekhez küldendő angol kancák tenyésztésére szolgál. Saját kancák után származó ivadékokat rendszerint minden év augusztus havában a Magyar Lovaregylet által rendezett éves csikók árverésén Alagon szokták értékesíteni. A rt. nem futtat. Amely csikóval nem érik el a limitált árat, azt Dióspusztai ménes néven idomításba adják. Ügy bel-, mint külföldi telivéranyaguk van, főleg angol importált kancák. A rt. hosszú éveken át, mint tenyésztő, ivadékaival a belföldi tenyésztők élén állt. Tempó nevü európai híres versenyló az ő tenyésztése. Európa legszebb és legmodernebb, kiváló talajú mésztartalmú telepe, modern, teljesen hygienikus elsőrendű istállókkal, 200-nál több kanca és csikó részére van berendezve. A csikók részére 56 férőhelyes futó-istálló, kancák részére boxrendszerü vasbetonfalakkal, két istálló 32, egy istálló 28, egy 10 és két darab 4—4 és egy darab 7 boxszal. Az istállók közelében legelő kifutók, a füvek zöme réti perje (poa praetensis), melyek a lovaknak kiválóan alkalmasak. A vezetést a budapesti központ intézi. Igazgató: Halász Béla gazdasági főtanácsos. Dióspusztai vezető: Treisz János igazgató, ny. méneskari törzsállatorvos, intéző: Kőrösy József. A munkálatokat 1 ménesmester, 2 abrakmester, 1 gépészkovács és 12 egyéb alkalmazott végzi. Itt említendő meg a Paula-major (bérlő: Deutsch Emil és dr. Vermes Ede), mely 1050 kat. noldon terül el, főleg mezőgazdasági terményeket és nemesített magvakat termel. Búzatermelése országosan híres, az 120l-es jelzésű bánkúti nemes búzát termeli. A m. kir. földmüvelésügyi minisztérium m. kir. növénytermelési hivatala részére burgonyát és nemesített babot termel. Exportra nemesített magvai: gyöngy és florentini tengeri, lucerna, szöszös bükköny, bíborhere, baltacinmag és cukorrépa. Állattenyésztése: siementhali tarka tehén, törzskönyvezett bikanevelés, mangalica sertéshizlalás, merinói prekoce fajta juhászat, saját tenyésztésű lovak, apróbaromfi: Leghorn és Róde Islandi tyúkfarm, emdeni lúd, mexikói pulyka. Az uradalom intézője: Biró József oki. gazdatiszt. Átlag 55 alkalmazottat tart, idényben 70 munkást foglalkoztat. Tata fontos kereskedelmi tényezője a Tatai és Tóvárosi Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. 1917-ben alakult, egy fő- és egy fióküzletet tart fenn. Elnöke: Henzer István gazdálkodó, volt nemzetgyűlési képviselő. Ügyv. igazgató: Bódi József ny. ig.-tan. Felügyelő biz. elnök: Hesz Rezső ny. postatiszt. Igazgatóság: Bátki Lajos, Bodroki Ferenc, Ertl Imre, dr. Giber János, Laczházi t-erenc, Somogyi Ferenc. Felügyelő bizottság: Dobos János, Giber Mihály, Hajnáczky Dénes, Henzer Márton, Kerekes Ferenc, ifj. Lengyel Ferenc, Molnár Mihály, ifj. Molnár Sándor, Szaif Márton. A főüzletet Szigetvári Elemér, a fióküzletet Váli István vezeti. Kulturális intézményei: a Tatai és Tóvárosi Polgári Olvasókör 1872-ben alakult. Altruista politikamentes egyesület, 1300 kötetes könyvtára van, mely614