Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Az 1934. évi XI. törvénycikk szerint az I. osztályban az eddigi reálgimnáziumi típus helyébe új tantervvel az új egységes középiskola, a gimnázium lépett és ez az elnevezés évről-évre fokozatosan folytatódni fog a magasabb osztályokban. A nagyrészt magtárakból átalakított iskolatermek állandóan elégtelennek bizonyultak még akkor is, midőn a rendtagoknak az új, nagyszabású rendházba való költözésével néhány szobát nyert az iskola. Mégis ezekben a régi épületekben a tanítás a 90-es évekig folyt, midőn a vall. és közokt. miniszter mindinkább sürgette a megfelelőbb tantermek építését. Pintér Elek igazgató ügybuzgalmának sikerült megnyernie az akkori kegyurat, Esterházy Miklós grófot, aki az uradalom költségén az egész régi gimnázium épületet a követelményeknek megfelelően átalakíttatta új rajz- és tornaterem hozzáépítésével. Az új épület 1892. szept. 4-én nagy ünnepélyességgel adatott át rendeltetésének, hogy húsz év múlva a mai gyönyörű és nagyszabású épületnek adjon helyet. A tanulók létszámának folytonos emelkedése, továbbá a vall. és közokt. minisztériumnak a kisgimnáziumoknak főgimnáziumokká való fejlesztésére irányuló törekvése csakhamar új s most már végleges épület építését tette szükségessé. Pintér Elek igazgató másodszor is új s most már monumentális épületet szerzett az intézetnek. Özv. Esterházy Ferencné grófné és Esterházy Móric gróf erkölcsi és anyagi támogatásával 300.000 korona államsegéllyel, a vármegye, a két testvérváros, Tatabánya és egyesek lelkes segítségével 1911. szept. 6-án megkezdődött az építkezés és 1912. okt. 14-én már bevonult az egri liceum mintájára épült, új kétemeletes épületbe, a már hétosztályos intézet; 1914. évi június hóban pedig lefolytak az első érettségi vizsgálatok. Neves tanítványok: id. Andrássy Gyula gróf, Andrássy Manó gróf, Antal Géza ref. püspök, Atádi Vilmos püspök, Borvendég Ferenc, Bőke Gyula egyetemi tanár, Dalmady Győző költő, Frank Ferenc volt piarista rendfőnök, Ghyczy Béla altábornagy, Ghyczy Géza keresk. akad. ig., Ghyczy Ignác, Mladoniczky Ignác győri prépost-kanonok, Rédey Miklós író, Giesswein Sándor kanonok, Remellay Gusztáv író, Rőmer Flóris régész, Vörösmarthy Béla (Mihály fia), Zichy Domonkos volt veszprémi püspök, Macher Ede tanár. E gimnáziummal kapcsolatban országhírű nemesi konviktus is működött, mely a 70-es években megszűnt. E konviktust ma az 1914-ben Tóvároson, a kapucinus zárdával kapcsolatban szervezett internátus, a „Szerafikum" helyettesíti, amely 42 olyan ifjú számára van berendezve, akik később a kapucinus rend tagjai kívánnak lenni, vagy akik részére szüleik szigorú katolikus nevelést óhajtanak biztosítani. Az intézet igazgatója: Papp Elemér kr. áldozópap, oki. rendes tanár, helyettese: dr. Jakab János kr. áldozópap, oki. r. tanár. Az oktatást 21 tagú tanári kar végzi. Tata-Tóváros híres posztó- és szövőipara a 19. század derekán már hanyatlani kezdett, a gyárak versenyének következtében. Megmaradtak malmai, téglagyárai, bőrgyárai, szőnyeggyára, fűrészmalmai, élesztőgyára. Létesült 2 cukorgyára, serfőzője. A 19. század végén iparosodása ismét nagyobb lendületet vett, több virágzó gyártelep létesült, a közlekedési utak, vasutak kiépítése fellendítette kereskedelmét, úgy hogy Tata-Tóváros ma Komárom megye gazdaságilag is legfontosabb 2 községe. Tata-Tóvárosnak legnagyobb ékessége és kincse páratlan gazdaságú hévforrásvidéke. E források a község belterületén fakadnak, s vagy tavakban gyűlnek össze, vagy patakok viszik vizüket a Dunába. A tatai hévforrások kialakulását az ú. n. Fényes-források kivételével (melyek később képződtek) a pleisztocén kor elejére tehetjük. A források átlagos hőmérséklete 20 C° s kb. 300 méter mélységből törnek fel. A mintegy 46 forrás között a legérdekesebbek az; 610