Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene
e birtokán Szent Péter és Pál tiszteletére bencés apátságot alapított s később birokát is az apátságnak adományozta. Ezen apátság körül épült az alapítóról Tatának (Tota, Thata) nevezett helység. Ugyanis Szent István tiszteletből Tatának nevezte keresztapját, s az adományozást nemcsak hogy helybenhagyta, hanem megengedte, hogy az apátság székhelye Tata nevet viselhesse, ahogy ő szokta szólítani keresztatyját. Az erről szóló „erős levél" a tatárjárás idején elkallódott. A tatárok kitakarodását követő zűrzavaros időkben hatalmaskodó főurak el akarták foglalni az apátság birtokait, miért is az apát IV. Sándor pápához fordult segítségért, aki IV. Bélánál közbenjárt érdekében. A király nemcsak hogy visszaadta az apátság birtokait, hanem újra írásba foglalta Deodatus alapító levelét. Ezt IV. László 1272-ben átíratta, amely máig is az apátság birtokában van. Az alapítás után első évtizedekben a vidék kizárólag az apáté volt. Később nemesek szereztek itt birtokot az apátság rovására. Okiratilag Abbas de Tota 1221-ben említtetik először, 1240-ben Albeus szerint az apátságnak négy malom hozott szép jövedelmet Tatán. A monostor körül keletkezett helység gyorsan fejlődött, 1305-ben már mint oppidum-ot, várost jelölik. Városi szabadalmát már a 13. század második felében nyerhette. 1391-ben Tata simontornyai Lackfi István nádoré s bizonyára e család hűtlensége folytán kerül Zsigmond király kezére, aki itt megerősített fényes kastélyt építtetett magának, amelyben udvarával együtt szívesen tartózkodott. 1426-ban már mint Utraque oppida Thatha említtetik, az egyik a magyar Ó-Tata, sok zsidó lakossal, másik Uj-Tata, mely 1413-ban oppidum regis. ÚjTata a várostól északra keletkezett, ez a mai Tóváros elődje. Itt telepedtek le Zsigmond udvari emberei, akik úgy látszik nagyobbrészt idegenek voltak. Általában a 15. századbeli okleveleink Magyar- vagy Ó- és Tót-, vagy Új-Tata néven említik az immár több részből álló telepet. ó-Tatától délre és nyugatra két másik helység is keletkezett, Alsó- és Felsőfalu (Váralja). Az utóbbi a Kálvária lejtőjén, az előbbi a mai Kócsi- és Komáromi-utcák között. A királyi váron kívül e négy részből állott Tata a középkorban. Ó-Tata, Felső- és Alsófalu lakói magyarok, Új-Tatán idegenajkúak is laktak. Ó-Tatán ez időben nagyobb számú zsidó lakott (500 körül), akiket Corvin János űzött ki 1490-ben. Mindegyik résznek külön plébániája volt, s ősi apátság mellett 1432 után a Szent Iván-hegyen újabb apátság is keletkezett. Volt még a két apátsági templomon kívül Szent Balázs tiszteletére épült temploma a mai piactéren, Tóváros területén pedig ferencesrendi kolostor. Mátyás királynak szintén kedvelt tartózkodási helye Tata, aki a régi várból pompás palotát építtetett és vadaskertet létesített. 1460-ban az ősi bencés apátság kegyúri jogát Mátyás a Rozgonyiakra ruházta, akik ezidőben a két várost Tata várával együtt kezükben tartották. Az apátság javaihoz tartozott a tatai vám is, melyhez 1419-ben a vérteskeresztúri apátság is felerészben jogot formált. Mátyás után Corvin János örökölte a két Tatát, akiről II. Ulászlóra, majd II. Lajosra szállott. 1510-ben itt tartották meg a rendek az országgyűlést is. II. Lajos uralkodásának idején Tata minden javadalma a királyi konyha fenntartására, a budai tiszttartóhoz volt szolgáltatandó. Nagy szerephez jut a város újkori történetében egykori vára. A vár építésének ideje ismeretlen, de már a legrégibb időkben történik róla említés. Bonfini az ország legerősebb vára közé sorolja. Okleveleinkben a 15. század elején kezd szerepelni, amikor királyi vár. Albert király 1438-ban 9000 arany ellenében Rozgonyi Jánosnak zálogosította el; Rozgonyi fiainak zálogigényét 1459-ben Mátyás is elismerte. Amikor visszaváltotta a már omladozó várat, roppant költséggel újra építtette, pompás épületekkel vette körül, nagy vadaskertet létesített. Halála után Corvin Jánosra szállt a vár is, mely Ulászló és Lajos idejében sokat veszített régi fényéből. A török háborúk idején e vár fontos szerepet játszott a vidék történel607