Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

folyamos iparostanonc tanfolyam és egy szénipari előkészítő iskola két évfolyammal, két osztállyal. A tanítók száma 65, az óvónőké 9. 1937 november 28-án avatták fel ünnepélyes keretek között a Magyar Általános Köszénbánya Rt. tatabányai „Vida Jenő Erdei Iskoláját". Az új tatabányai erdei iskola 56 gyermeknek biztosít, szakszerű orvosi felügyelet alatt, elemi iskolai oktatással egybekötött szanatóriumi ellátást. Az ünnepélyes megnyitáson jelenvoltakat az iskola egyik kis növendéke üdvözölte, megköszönve Vida Jenőnek és Vida Jenőnének a MÁK új emberbaráti intézményét. Tatabánya bányatelepi Leventeegyesület 1925-ben alakult. A szervezés munkáját Berki Ernő társulati főtanító végezte, aki az 1700 tagú egyesület főoktatója is s ezen tisztségét öt társával látja el 35 oktató segítségével. A bányatelepen a róm. kat., valamint a ref. és ág. ev. hívők számára lelkészi hivatalok létesültek. A 6 róm. kat. és 2 ref. lelkész a hitoktatást is végzi és javadalmazásukat a társulattól nyerik. A hívők számának megfelelő mértékben épült a két. róm. kat. templom és 1 ref. templom, melyeknek építési költségeit a társulat viselte. Az egészségügyi teendők ellátását a telepen lakó 9 bányaorvos végzi, kik közül 5 az orvosi rendelőben, három a bányakórházban és 1 a járványkórházban és tüdőbetegszanatóriumban teljesít szolgálatot. Az üzem nagyobbodásával a régi 50 ágyas kórház 1911-ben új, a modern •orvosi tudománynak megfelelő berendezéssel ellátott épületbe került 135 betegággyal. A 16 kórtermes, 120 ággyal felszerelt járványkórház felszereléséhez tartozik a tőle elkülönített épületben elhelyezett gőzfertőtlenítő berendezés is. A tüdőbetegszanatórium 6 kórteremmel, 24 ággyal és mindkét oldalon 1—1 fedett üveges fekvőcsarnokkal bír. Az egészségügyi intézményekhez tartozik a járó betegek részére szolgáló 4 orvosi rendelőintézet és külön épületben elhelyezett házigyógyszertár 4 okleveles gyógyszerésszel és a kisegítő személyzettel. Az egészségügyi teendők ellátásában az orvosok rendelkezésére áll 10 férfi ápoló, 22 apáca, 14 szülésznő és 42 egyéb alkalmazott. 1928. év május 1-én nyílt meg a Központi Tejkonyha, mely egy gyermekorvos és egy tejkezelőnő felügyelete alatt a társulat által évente ingyen adományozott kb. 10.000 liter tejet dolgoz fel. A csecsemővédelemről a Stefánia Szövetség tatabányai kerülete gondoskodik. A testi ápolást célzó intézmények a fürdők, melyek közül megemlítendők a három betonozott homokstrandos nyári uszoda, a legnagyobb 45X100 méter. A medencék vize forrásvíz. Az üzemi kád- és tusfürdőkön kívül rendelkezésre áll a munkásgőzfürdő, mely a legmodernebb kivitelben és berendezéssel hidegmelegvízmedencékkel, nedves és száraz gőzkamrával van ellátva. A gőzfürdő szuterénjében van a hvdrotherápiai intézet két teremmel. A bányatelep ivóvízellátását a keselőhegyi vízmű szolgáltatja, mely két, egyenként 50 m mély aknából és 600 m hosszú mészkőben kihajtott táróból áll. A víz a táróban fakad és az aknában elhelyezett szivattyú nyomja a vizet a tartályokba és a vízvezetékhálózatba. A községben működő Tatabányai Hitelszövetkezet, mint az O. K. //. tagja 1920 dec. 5-én alakult. Alapítása Váradi Lajos akkori tatabányai, jelenleg szőnyi ref. lelkész nevéhez fűződik, aki első ügyvezetője is volt. Jelenlegi ügyvezetője: Nagy László társulati főtanító, a felügyelő bizottság elnöke: Fodor József, az igazg. elnöke: Golda János. Az üzlet saját székházában van és a legeredményesebben működő szövetkezetek közé tartozik a megyében. Társadalmi egyesületek és kulturális célú intézmények közül megemlííendők: A Bányatisztviselöi Kaszinó 3732 kötetes könyvtárral, színpaddal ellátott 605