Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

nak száma belterületen 334, külterületen 104. Foglalkozásra nézve Környe lakosságából 1601 földműves, 68 bányász, 394 iparos, 41 kereskedő, 24 közlekedési alkalmazott, 51 tisztviselő, 29 nyugdíjas és 49 házicseléd. Területe 8066 k. hold, meiyböl 6224 hold szántó, 400 hold rét, 114 hold szőlő, 462 hold legelő, 407 hold erdő, 24 hold nádas, 89 hold kert, 344 hold földadó alá nem esik. Birtoknagyság szerint e terület feloszlik 2 nagybirtokra, 8 közép-, 16 kisés 300 törpebirtokra. Ipara a bánya üzembentartása idején szépen fejlődött, 59 kisiparosa van, akik közül 31 segéderő nélkül, 23 egy-két segéderővel és öt három-öt segéddel dolgozik. A bányaüzem szünetelésével összefüggésben ezen foglalkozási ágban is Hanyatlás állt be. Hitelszövetkezete az O. K. H. tagja. A Környei Hitelszövetkezet kötelékébe tartozik Kecskéd község is. A szövetkezetet 1887-ben Koch Adolf plébános, Láng Antal főjegyző és Kisfaludy Mihály tanító alapították. Jelenleg 25.000 P az üzletiésztőkéje, tartalékjai és különféle alapjai, valamint saját központi üzletrészei meghaladják a 22.000 P-t. A szövetkezet vezetésében részt vesznek: Kisfaludy Mihály ny. ig.-taníló, elnök, Kurucz János kántortanító, könyvelő, Encz Ferenc közs. írnok, s.-könyvelő, Szommer János kisgazda, pénztáros. Részt vesz még 6 ig. tag, valamint 3 felügyelő biz. tag Láng Antal vezető-jegyző elnöklésével. A szövetkezet 50 éve látja el Környe és Kecskéd községek hitelszükségletét. Amellett jótékony és kulturális célra is számottevő összeget áldozott. Ebben igen nagy érdeme van a jelenlegi vezetőségnek. Iparüzemei közül leginkább megemlítendő a Hoffart János-féle Hengermalom, amit 1916-ban a háború alalt Kerner Jakab és Tsai alapítottak. A malmot 1917-ben helyezték üzembe, amely már akkor is a kor követelményeinek megfelelően volt felszerelve. Az idők folyamán újabban modernizálták. Vámés kereskedelmi őrléssel foglalkozik, a múltban kizárólag vámőrlést űztek. Teljesítőképessége 35—40 q 24 óránkint. 1930-ig az alapítók tulajdonát képezte, 1930—1936-ig Hoffarth János és Tsai bírták, 1936-tól Hoffarth János tulajdonát képezi. A malom általában öt embert foglalkoztat, akik mind régi, megbízható munkatársai Hoffarth Jánosnak, aki nagy szakértelemmel vezeti az üzemet. Környe község közegészségügyéről szólva meg kell emlékezni Oroszlány, Kecskéd, Vértessomló és Várgesztes egészségügyéről is, miután egy körorvosi körzetet képez. Ezen községek közegészségügyi viszonyai a szociális intézmények híján is elég kielégítőnek mondhatók, bár a lakosság testi egészségére igen keveset áldoz, noha erre anyagi ereje megvolna. Szigorú takarékossága már az egészség rovására megy. Ennek természetes következménye a tuberkulózis elterjedése. Másik okozója a betegség elterjedésének a munka hajszolása. A fertőző megbetegedések terén kedvezőbbnek mondható a helyzet. A népművelési előadások keretében a lakosság kiváló oktatásban részesül, s ha ezeket sűrűbben látogatják, valamint a táplálkozásra is többet áldoznak, a javulás nem marad el. E tekintetben Oroszlány község kivételt képez. A szaporodás tekintetében némi emelkedés észlelhető különösen Környe községben. A közegészségügy szolgálatában dr. Tremmel József körorvos áll, aki e téren fáradhatatlan munkásságot fejt ki. A község állandó piaca Tata és Tatabánya. Vasútállomása a Bánhida— pápai vonalon fekszik. A Felsőgalla—tatai autóbusz érinti a falut. Postahivatala helyben. Az elemi oktatást 1 öttantermes és öt tanerős r. kat. felekezeti népiskola látja el. Egy községi óvoda is közoktatásügye szolgálatában áll. Hat orvos, két szülésznő és gyógyszertár helyben van. Legközelebbi kórház Esztergomban vagy Győrben, szegényház helyben van. Ivóvize egészséges. 574