Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

a Pázmándy-ivadékokból került ki, többi lakosa cseléd és mesterember volt. 1699-ben egy, 1722-ben hét, 176-ben kilenc nemesi családfő élt Kömlődön. A község nagykiterjedésű, kissé homokos szántóin különösen szép búza,, árpa, zab termett. A 19. század közepén a burgonya fizetett igen jól. Ez időben a kömlődi burgonyatermést 10.000 mérőre is becsülték. A gyümölcstermelés mind nagyobb tért hódított, s nemcsak a kertekben, de kint a tagosított földeken is voltak gyümölcsfák ültetve. Különösen kitűnt Sárközy József mintagazdasága, ahol a svájci tehenészet volt berendezve és eltérve az addigi szokásoktól az állatokat istállóba fogták nyáron is. Nemesített juhászata volt Pázmándy Dénes gazdaságának. 1851-ben 126 nemes család lakott a községben. A kevésszámú katolikus lakosságot főként cselédek alkották. Nagy számban voltak cigányok is. A 19. század elején sok zsidó is telepedett le a nemesi telkeken, számuk a század elején meghaladta a százat. Iskolájuk, rabbijuk s nagy zsinagógájuk volt. A jelen században az izr. hitközség elnéptelenedett, iskolájuk megszűnt, rabbit sem tudtak tartani. A ref. egyház Kömlődön 1730 körül alakult, első anyakönyvi bejegyzések 1739-ben keltek. Az első lelkésze az egyháznak Szatmáry István volt, a jelenlegi lelkész: Magyaródi Dénes. Temploma 1740-ben épült, restaurálva 1829-ben lett. Több kegyszer és terítő van a templomban, amelyek régi eredetüknél és művészi kivitelüknél fogva nagy becsben állanak. Ma Kömlődöt 886 lélek lakja, és pedig 427 férfi, 459 nő, akik magyarok. A belterületen 669, külterületen 217 lakos él, 346 a róm. kat., 468 a ref., 58 az evang., 12 az izr, 2 az egyéb felekezetek hívei. Foglalkozás szerint csoportosítva 320 lakosa földműves, 10 iparos, 9 kereskedő, 41 közi. alkalmazott, 7 tisztviselő, 16 nyugdíjas, 27 házicseléd lakik a községben (a többi eltartott). Dombos határa 3966 k. hold, melyből 3528 szántó, 23 kert, 100 rét, 109 szőlő, 17 legelő, 16 erdő és 174 hold terméketlen terület. Birtokkategóriánként e terület 2 középbirtok 1 kisbirtok, 150 törpebirtok között oszlik meg. A község lótenyésztése a mult század elején igen jó hírnévnek örvendett, amely később a marhatenyésztés térfoglalása miatt mindinkább hanyatlott. Állattenyésztése ma is igen fejlett és magas fokon áll. Három vegyeskereskedés képviseli a kereskedelmet, az ipart 10 kisiparos: 4 cipész, 1 bognár, 2 kovács, 1 szabó, 1 hentes és egy kőműves mester. Állandó piaca Tata és Tatabánya. Vasútállomása a Bánhida—pápai vasútvonalon Dad és Kecskéd. A Tata—felsögallai autóbuszjárat naponta egyszer érinti a községet. Postahivatal helyben. Az elemi oktatást a két ref. felekezeti népiskolában nyerik a tankötelesek, egy-egy tanteremben, egy-egy tanerővel. A ref. elemi népiskola Kömlődön 2 tantermes, 2 tanerős. Igazgatója Kiss László ig.-tanító, a másik tanerő Szabóné Jókuthy Erzsébet. Az intézet berendezése megfelel a követelményeknek. A tanítás részben osztott és vegyes. A növendékek száma a legutóbbi tanévben 112 volt. A község kulturális intézménye a Ref. Közművelődési Egyesület, melyet néhai Varjú József ref. főgondnok, ny. p.-ü. főtanácsos 1932-ben alapított. Céljául tűzte ki valláskülönbség nélkül a közművelődés fejlesztését, a tagok szórakoztatását. Kétszáz kötetből álló könyvtár áll a tagok rendelkezésére. Elnökei: Győrffy Imre ny. tanf. és Magyaródi Dénes ref. lelkész, ügyvezetője: Kiss László. Említésre méltó még a ref. énekkar, amely főleg temetések alkalmával működik, vezetője: Kiss László ig.-tanító. A község kereskedelme szempontjából fontos a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, melyet 1920-ban néhai László Dávid ref. lelkész alapított. A szövekezetnek ma már saját székháza van. A tagok száma 92, akiknek 572