Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

meg. A helyilakosság olcsó és jó áruval való ellátásán kívül annak terményfölöslegeit is értékesíti. Elnöke: Süvegh István ref. lelkész, ügyvezető: Vincze Imre ig.-tanító. Az igazgatóságnak tagjai még: Ducz Antal és László Kálmán gazdálkodók, a felügyelő bizottság 12 tagú, annak elnöke: Dereskey János. A Kocsi Úrbéres Telkesgazda Birtokosság Legeltetési Társulata 1935-ban alakult meg hivatalosan. A társulat összebirtoka 178 kat. hold, mely részben erdő, részben legelőből áll. A társulat vezetésében részt vesznek: Ducz Antal mint elnök, László Kálmán alelnök, Györké Bálint községi bíró mint társulati gazda, Báthy Lajos pénztáros és Dereskey János társulati jegyző. A Levente Egyesület Kocson 1924-ben alakult. Megalapítása óta elnöke: Süvegh István ref. lelkész. Főoktatója: Vincze Imre ig.-tanító, akinek öt oktaíó segédkezik a kb. 200 tagot számláló egyesület vezetésében. Tizenkét tagból álló lovascsoportja egyedüli a megyében, ennek oktatója: Maller Sándor. A Kocsi Iparosok Köre 1927-ben alakult a helyi iparostársadalom érdekeinek megvédésére. Emellett a kultúra fejlesztésére fekteti a fősúlyt. Elnöke: Molnár Imre, alelnök: György Károly, pénztáros: Horváth József, jegyző: Dómján János, könyvtáros: Méhes János, aki a kör 100 kötetből álló könyvtárát kezeli. A vidék közegészségügyi viszonylatának megjavításán buzgólkodik a Stefánia Szövetség helyi fiókja, amely 1929-ben alakult. Ezenkívül az építkezési rendeletek fokozottabb végrehajtása és a lakásviszonyok rendezése volna sürgősen szükséges. A körorvos helyben lakik, ugyancsak két szülésznő is. A község tulajdonában két család befogadására alkalmas szegényház van. Gyógyszeriár helyben, legközelebbi kórház Győrben van. Egy artézi kútja szolgáltat csak jó ivóvizet, a többi kút vize már nagyobbára ihatatlan. A világháborúban elesett hősi halottak emlékére 1924-ben a róm. kat. templomban emléktáblát emeltek, melyen valamennyi hős neve szerepel. Kömlöd. Nagy község a tatai járásban, kies, dombos vidéken. Hozzátartoznak Bellatanya, Kispárnák, Mihályi alsó- és felsőpuszta, Nagyparnak-puszta és Virágtanya. Kömlőd nevével 1439-ben találkozunk Kemlew alakban. Részben Gesztes várához tartozott, részben nemesi birtok volt. 1460-ban Rozgonyi János, Rajnáid és Oszvát a gesztesi várbirtokhoz való jogukat átruházzák Újlaki Miklósra, mely zálogjogot atyjuk, Rozgonyi István szerezte meg 1435-ben Albert királytól. 1517-ben a gesztesi várbirtokot Török Imre nádorfehérvári bán kezén találjuk. 1541-ben még 17 potrával szerepel Kömlőd az adólajstromban, két év múlva a nagy török hadjárat alkalmával elpusztult a szomszédos Parnak faluval együtt. Ez utóbbi többé nem is népesült be, hanem beleolvadt Kömlőd határába. 1650 végén Parnak a Gyepes-, Kömlöd a Komorlay-, majd felerészben hügyei Farkas- és Tathay-családoké. E két családtól szerezte meg először zálogjogon Kömlődöt Pázmándy Gergely, aki itt építtet magának udvarházat s népes családjával lassan benépesítette a pusztán álló Kömlődöt. Pázmándy itteni javait curiális birtokként kezelte és nem telepítette be jobbágyokkal, hanem családjának mind több tagja és leszármazottja tette lakóhelyévé Kömlődöt. A család szaporodásával növekedett a helység is, s lakói a 18. század derekán nemes közbirtokossággá szervezkedett. E közbirtokosság 1750-ben ref. gyülekezetet formált, egyházukat 1784-ben építették. A község törzslakossága 571