Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

és Thaly-pusztákból. Szentmihály a középkorban Kisigmándnál jóval népesebb hely volt, 1541-ben 15 portát számlált. Elpusztult templomának köveit Kisigmándra hozták és azokból épült fel a jelenlegi r. kat. kápolna, amit az oldalában elhelyezett emléktábla is tanúsít. Szentmihályt 1543-ban a török dúlta fel, nem is népesedett be többé. Kisigmánd lakosai közül mintegy 80-an vettek részt a világháborúban s 31 közülök hősi halált halt. A község népessége 791 lélek; közülük belterületen lakik 425, külterületen 366 lakos. Anyanyelvük magyar (csupán 7 lakos vallja magát német nemzetiségűnek), vallásra nézve 455 r. kat., 303 ref., 25 ág. ev. és 6 izr. A község lakossága 99%-ban őstermelő, a többi foglalkozási ág alig, hogy 1%-kal van képviselve. Kisigmánd határa 4039 k. hold. Ebből 3217 h. szántó, 231 h. rét, 30 h. kert, 28 h. szőlő, 334 h. legelő, 87 h. erdő és 113 h. terméketlen terület. Nagybirtok nincs a község területén, de van 8 középbirtok, 7 gazdának van 50—100 hold és ugyancsak 7-nek 20—50 hold terjedelmű birtoka. A törpebirtokosok száma 40-re tehető, birtokaik átlagos kiterjedése 2—-3 hold. A földmüveléssel karöltve fejlődött az állattenyésztés, amelyről már a mult században is híres volt a község. Állatállománya 154 ló, 405 szarvasmarha, 1443 sertés és 513 juh. Az ipar és kereskedelem nem jut szerephez a község gazdasági életében; 2 szatócsüzlet és 3 kisiparos képviseli e két foglalkozási ágat. Piaca Komárom és Tata. Vasút-, posta-, távíró- és telefonállomása: Nagyigmánd. Az elemi oktatást a községi- és az állami mindennapi népiskolában nyerik tankötelesei. Mindkét iskola 1—1 tanerős. A Községi Elemi Népiskola 1892-ben épült, egy tanteremmel. Vezetőtanító: vitéz Rákos János, aki 76 rendes és 39 ismétlős tanulót oktat osztatlan tanterv alapján. A 82 kötetes ifj. könyvtár az iskola felszereléséhez tartozik. Az iskolaszék elnöke jelenleg: Tóth János közs. pénztárnok. A Pusztaszentmihályi Áll. Elemi Népiskola 1927-ben alakult. Mint érdekeltségi iskola szerveztetett miniszteri rendelet értelmében, Kisigmánd község és a pusztai földbirtokosok terhére. 1932-ben alakult át áll. iskolává. Jelenleg az iskola a Ghyczy örökösök birtokán lévő épületben van. A négy osztályú vegyes tanítást 40—50 rendes és 10—16 továbbképzős tanuló részére Mattyok Kornélia tanítónő végzi. Három könyvtár van berendezve Kisigmándon, és pedig a Községi Könyvtár 42, a Földműves szakkönyvtár 37 és az Ifjúsági Könyvtár 82 kötettel. Orvos, szülésznő, egészségház, gyógyszertár Nagyigmándon, a legközelebbi kórház Győrben van. Kocs. Nagyközség, azelőtt a gesztesi, most a tatai járásban, nagyobbára sík,, kisebb részben dombos vidéken. Hozzátartozik Duc-tanya, Görényvárpuszta, Kis- és Nagyharaszt, Paradicsompuszta. A község neve Róbert Károly és Nagy Lajos korában van először említve (Tributum de Kooch). 1398-ból plébánosának neve ismeretes, tehát akkor már nagyobb, egyházas falu. 1433 óta vámhely és a Héderváriak birtoka. 1526-ban Bakith Pál és testvérei kapnak rá királyi adományt. 1529-ben Kocs is elpusztult, de régi lakói valószínűleg többször is visszatértek, míg 1594—95-ben Sinan pasa Győr ostroma alkalmával az egész vidéket elpusztította Koccsal együtt. 1612-ig Kocs pusztán állott, amikor akkori földesura, Enyingi Török István népesítette be kiskúnsági ref. vallású magyarokkal, akiknek 6 esztendei mindenféle szolgáltatások alóli mentességet ígért. A községgel egyidejű a ref. 568