Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

A csikókat öt hónapos korban választják el, a két gazdasági ménesben (Vasdinnye: kancák, Tarcs: mének, heréltek) nevelik fel, nyáron legelőn, télen istállóban szálastakarmányon, naponkénti edzéssel a jártatókban. A csikókat választáskor bélyegzik, a nyereghelyén balról lesz sütve, alatta KB, ez alatt a születési év, jobboldalon az apa N bélyege számával, alatta a csikó folyószáma. A kevésbbé alkalmas kancákat szamárménnel fedeztetik, jó öszvérek előállítása végett. Szarvasmarhatenyésztés. A telivér simmentali tenyészetet 1891-ben kezdte meg a birtok Bábolnáról átvett, később Svájcból importált telivéranyaggal. A vaj- és sajtkészítéssel kapcsolatos tejgazdaság mellett a tenyészet elsősorban a köztenyésztésnek kitűnő bikákkal való ellátását célozza. A vérfelfrissülésre való tekintettel minden második évben vásárol a birtok Svájcból eredeti, kiváló küllemű bikákat. Jelenlegi állománya: 10 tenyészbika, 230 tehén és 160 üsző. A tehenek évi átlagos tejhozama 2800—3600 liter. A tej zsírtartalma 3.8%. A tenyészetről a birtok pontos házitörzskönyvet vezet, de a tenyészet egyúttal tagja a Felsődunántúli Szarvasmarhatenyésztő Egyesület Szövetségének. A tehenek átlagos súlya 550—620 kg. Az üszőket két éves korban veszik tenyésztésbe. A borjúk hét napos korukig maradnak az anyjuk mellett, azután mesterségesen nevelik. Mind a tenyésztésre beosztott, mind a növendék állatokat évenként kétszer (tavasszal és ősszel) tuberculinozzák, mely alkalommal a reagáló állatokat elkülönítik. A tehenek télen szálastakarmányt, répát, polyvát és a tejhozam emelésére pótlékul megfelelő abraktakarmányt (egyedi takarmányozás) kapnak. Nyáron zöldtakarmányozás mellett legelőre is járnak. Évenkint 30—50 darab tenyészbika kerül eladásra. A tenyészet igen sok kiállításon, tejelési, tejtisztasági versenyeken stb. nyert, versenykívül elismerő- és díszoklevelet. Juhtenyésztés. Nagytestű, magyar, fésűs-gyapjas juhászat, jól benőtt, tömött, zárt bundával, magas nyírósúllyal gyors fejlődéssel, ráncnélküli testtel. A fésűs-gyapjas merinótenyészet fejlesztésére a mult században németországi neves tenyészetekből hoztak vérfelfrissítő kosokat, így a Kayser, Grove, Steiger, Schultz és gróf Holstein-féle juhászatokból, míg az utolsó évtizedben a mezőhegyesi, kompolti és pusztaszeri juhászatokból szereztek be javító kosokat. Jelenlegi állomány mintegy 30 kos, 850 anyajuh, 170 harmadfű anya- és növendékbárányok. A törzsjuhászatban az öreg anyák átlagos nyírósúlya 5.15 kg. A gyapjú 19—21 mikron, átlagos szálátmérővel AA—A/AA finomságú. Pászmák átlagos hossza 7—7.5 cm. ügy a kosok, mint a jerkék 2 és fél éves korban kerülnek tenyésztésbe, vagy eladásra. A bárányválasztás 3 hónapos korban történik, majd az anyákat fejik. 75 nap fejési idény alatt átlag 18 liter, naponkint 0.25 liter tej és fejési eredmény. Az összes anyajuhok egyedenkénti nyírósúlyát, valamint fejési eredményeiket (próbafejésekkel) pontosan megállapítják és feljegyzik a tenyészkiválasztás céljaira. 36* 563