Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

távolságra. Az orvos a 4.5 km-re fekvő Környén lakik, ott van a legközelebbi gyógyszertár is. A községi bába a faluban lakik. A legközelebbi kórház 70 km-re Esztergomban van. Ivóvizét ásott kutakból kapja, melyek igen jó vizet szolgáltatnak. Kisbér. Nagyközség, lankás-dombos területen a gesztesi járásban. Hozzátartoznak: Batthyány-, Nagybér- és Paula-puszták és a Téglagyári telep. ősidők óta lakóhely, a kő- és bronzkor emberének is lakhelyül szolgált. (Az itt talált bronzkori tőrt a Nemzeti Múzeumban őrzik.) A honfoglalás után 1277-ben szerepel először okiratilag a község neve, amikor Kun László Beyr nevü három major földjét a hantai prépostnak adományozta. Kisbér a középkorban Veszprém megyéhez tartozott. Ez időben több község állt határában, így Nagybér, Alsó- és Felsőbattyán, Ivánka, melyekkel együtt 1529-ben elpusztult, s közülük csak Kisbér népesült be újra. Török-korbeli magyar földesura a fehérvári őrkanonok volt (1612). 1622-ben újratelepült, de népessége lassan szaporodott, mert a töröktől sokat szenvedett. Egy okirat szerint 1641-ben a törökök Kisbéren több hajdút levágtak és asszonyaikat elrabolták. E századbeli lakosai ref. vallásúak voltak, az itteni ref. pap is meg volt idézve 1674-ben a pozsonyi vértörvényszék elé. A Bécs alól visszavonuló törökök másodszor is elpusztították s még 1693-ban is néptelen puszta volt. A következő években kat. jobbágyok szállják meg nagyszámban, úgy hogy 1699-ben már 64 portát számláló nagy falu volt. 1707-ben Rákóczi hadai táboroztak a községben, de 1709-ben már a labancok kezén van. Ekkor báró Jousseneit József osztrák tábornok birtoka. Tőle 1755-ben Horváth József és felesége, Petrovszky Terézia vették meg. De mivel a báró gróf Batthyány Lajostól vett 100.000 forintnyi kölcsön biztosítására ezt a birtokát is lekötötte s Horváth József ezt az összeget nem fizette meg a grófnak, Kisbér a Batthyányiak birtokába került. E család kezén a község csakhamar szokatlan fejlődésnek indult, ugyanis a földesuraság mintagazdaságot rendezett be a vidéken fekvő birtokain, mely uradalomnak Kisbér lett a központja. Ehhez tartoztak Hana, Tamás és Akka nevü községek, Batthyány, Felső- és Alsóvasdinnye és Nádas nevű puszták. Nyolc halastó volt az uradalomban, majd mindegyikén malom is állt. Kisbéren kísérleteztek először hazánkban a dohány nagybani termelésével. 1772-ben H. Henry nevü francia vállalkozó nagyobb bérelt területen kezdett dohányt termelni, melynek megművelésével mintegy 4—500 ember dolgozott. De vagy nem volt meg a kellő tapasztalata, vagy nem volt eléggé elővigyázatos, mert két év múlva nagyobb veszteséggel felhagyott a termeléssel s a földesúr maga vette újra kezelésbe a földeket. Az uradalom 24.600 drb. holdból állott s kezelése minden tekintetben mintaszerű volt. Az egyes termelési ágak közül különösen kiemelkedő volt az igásbarom és tejtermelés céljaira termelt nagymennyiségű takarmány, főleg a lóhere termelése. Nádas nevü pusztán német telepesek a méhészetet rendezték be és virágoztatták fel. 1777-ben 19 kasuk volt, amely szám pár év alatt 130-ra emelkedett. A termelt mézet leginkább a zsidók vették meg és használták fel. Juhtenyésztése is elsők közé tartozott az országban. Az 5000 főnyire tehető német juhállomány 40—50 cm-es nagymennyiségű gyapjút szolgáltatott. Sok gondot fordítottak a fent említett tógazdaságra is. A nagykiterjedésű erdők igen jóminőségü tűzi- és kádármunkára alkalmas fát szolgáltattak és szintén szép jövedelmet hoztak. Mint e vidék központja, Kisbér hatalmas fejlődésnek indult. A nagy anyagi jólét és kereseti lehetőség sok iparos és zsidó kereskedő megtelepedését s így az ipar és kereskedelem felvirágzását vonta maga után, úgy hogy ebben az időben Kisbér szép iparral dicsekedhetett. 560