Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Volt műfestő-, majolika- és későbben egy posztógyára. Malom- és faipara szintén az első volt a megyében. 1780-ban épült a róm. kat. templom (az egyházközség a falu második megszállásával kb. egyidős; anyakönyveiket 1722 óta vezetik), de tornyot csak 1828-ban építettek hozzá. A plébánia épülete hajdan kolostor volt, a feltevés szerint vörös barátok lakták. Az 1836. évi nagy kolerajárvány sajnálatos pusztítást okozott a lakosság között, amennyiben az össznépességnek kb. 50%-át ragadta el a szörnyű kór. 1849 januárjában Perczel Mór táborozott a községben kb. 400 honvédjével s innét indult a szerencsétlen kimenetelű móri csatába. Az 1848—49. szabadságharc leverése után, az abban nagy szerepet vitt Batthyány Kázmértól (az első miniszterelnök testvérétől), aki még idejében Franciaországba menekült, az osztrák császári kormány elkobozta a kisbéri uradalmat a híres szép kastéllyal együtt, és rajta I. Ferenc József császár és király legfelsőbb elhatározásából 1853-ban katonai ménest állítottak fel. A szervezés nagy munkáját Ritter Ferenc altábornagy végezte. A kiegyezés után a birtokért az 1870. évi XI. tc. alapján a magyar királyi kormány a gróf Batthyány-családnak 1,709.316 forint kártalanítást fizetett ki. Ugyanekkor a birtokot a volt földmüvelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter átvette és a katonai ménest, a külön jószágigazgatóság alá rendelt uradalom kezelésétől szétválasztotta. A ménesbirtok önálló léte így ekkor vette kezdetét. A birtok kiterjedése 11.087 k. hold, azaz 6375 hektár, melyből szántóföld 5.740 k. hold = 3.300.5 hektár kert és gyümölcsös 60 ÍJ — 34.5 rét 859 494 >J legelő 436 » = 251 yy szőlő 32 >> = 18.5 yy füzes 4 >t = 2.5 yy erdő 3.265 jy = 1.877 i) halastó 66 = 38 nádas 19 = 11 ménes használatában 60 = 34 n haszonbérben 30 }} = 17 yy út, árok 228 = 131 yy udvartér 227 ÍÍ = 131 yy terméketlen 61 » = 35 yy Összesen: 11.087 k. hold = 6.375 hektár. A kisbéri ménesbirtok Komárom—Esztergom k. e. e. vármegyék gesztesi járásához tartozó: Kisbér, Ete, Tárkány, valamint Veszprém vármegye zirci járásához tartozó: Kerékteleki és Hánta községek határában terül el. Talaja változatos: általában homokos agyag és könnyebb homok, míg az altalaja vizet át nem eresztő agyag, miért is 1491 k. hold van alagcsövezve. Az északi rész sík, míg a déli a Bakony végnyúlványiban fekszik. Évi átlagos csapadékmennyiség 518 mm, hőmérsékleti évi átlag: 9.5 C°. Vasútállomása: Kisbér, a Székesfehérvár—Komárom és Bánhida—Pápa vasútvonalak keresztezésénél, valamint az előbbi vonalon: Ászár, Budapest— Kelenföldtől: Komáromon át 126 km, Bánhidán át 99 km és Székesfehérváron át 111 km-re fekszik. A birtok Komárom (34 km), Győr (38 km), Székesfehérvár (52 km) és Pápa (51 km) felől közelíthető meg autóval jól járható müutakon. 36 561