Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ban említtetik. A kolostort II. József parancsára hagyták el a barátok, ahol ma már csak bozóttal benőtt romok mutatják egykori nagyszerűségét. A szorgalmas lakosság igen szépen boldogult új hazájában. A homokos területeket fásífották, gyümölcstermelésük, ló- és juhtenyésztésük híres volt az egész megyében. Thiele 1833-ban több mint 10.000 gyümölcsfával díszített faluként említi Kecskédet. Patakja két lisztmalmot hajtott. Az anyagi jólét külsőleg is meglátszott a községen. Szép rendezett utcasoraiban a házak javarésze téglából épült, s zsindellyel fedettek voltak, amit a községről talált leírások szintén kiemeltek. Ezen anyagi jólét mellett azonban a község népessége igen lassan emelkedett. 1768-ban 49 jobbágy, 29 házas és 9 házatlan zsellér, 1828-ban 699, 1851-ben 702, 1880-ban 930 lakosa volt. A világháborúban 32 lakosa esett el, a hadirokkantak száma 6. A hősi emlékmüvet 1929-ben állították fel. Mai népessége 1049 lélekből áll (549 férfi és 500 nő). A magyarok száma 97, a németeké 947, ezenkívül van közöttük még 5 tót. A népesség 99%-a (1006) belterületen lakik, 220 házban. Vallási megoszlásuk 1012 r. k., 31 ref., 2 g. k., 4 evang. hívő. A község területe 2486 k. hold; szántó 1725 hold, rét 253 hold, szőlő 28 hold, legelő 347 hold, erdő 1 hold, nádas 14 hold és földadó alá nem esik 110 hold. E terület 1 nagybirtokra, 14 kisbirtokra és 55 törpebirtokra oszlik fel. Kecskéden van 28 kisiparos, 1 mezőgazdasági szeszgyár, 1 mészhomok-téglagyár és 4 vegyeskereskedés. Az elemi népoktatást egy r. k. felekezeti iskola látja el, melynek alapítása Kecskéden az 1750-es évekre nyúlik vissza. Kezdetben 1 tantermes, 1 tanerős iskola volt, de a lakosság szaporodásával 1890-ben megszervezték a második tanítói állást. A tanítást ma Keller Antal kántortanító és Keller Antalné szül. Sille Mária tanítónő végzik. A növendékek száma a legutóbbi tanévben is elérte a 150 számot. A tanítás még ma is magyar és német nyelven folyik. Az iskola jelenleg 2 tantermes. A kisdednevelés szolgálatában áll az államsegélyes községi óvoda, amely Kecskéden 1896-ban alapíttatott. Átlag évenként 60—70 gyermek részesül gondos nevelésben. Az óvoda játszó- és munkatermében magyarul folyik a társalgás, a német nyelv mint kisegítő szerepel. Az óvoda vezetője Gotthard Gizella. Kereskedelmét nagyban elősegíti a Kecskédi Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, amely működését 1914-ben kezdte meg. A lakosságnak áruval való ellátásán kívül a gazdatársadalom termésfeleslegeinek és borainak értékesítésével is foglalkozik. A szövetkezet elnöke: Mischák József községi bíró, ügyvezető könyvelő: Keller Antal kántortanító, aki egyben pénztáros is. Az igazgatóságnak még tagja: Orlovits János, Meckernus István, Rösser József gazdálkodók és Wicha Ferenc takács. A felügyelő bizottság nyolc tagú, annak elnöke: Tebesz Márton gazdálkodó. Megemlítendő még a Kecskédi Kat. Legényegylet, amely a kultúra terjesztésén kívül a baráti érzés kifejlesztését.is céljául tűzte ki. A vezetőség színielőadások, ünnepségek megrendezésével, a könyv- és újságolvasás megszerettetésével máris szép sikerekről számolhat be. Az egyesület elnöke: Kiss László plébános, helyettese: Rákosi Elek káplán, ügyvezetője: Keller Antal kántortanító. A Kecskédi Legeltetési Társulat 1930-ban alakult, amely kb. 250 szarvasmarha és ugyanannyi sertés legeltetéséről gondoskodik. Elnöke: Schwarcz György, a gazda tisztségét Hartmann József tölti be, pénztáros: Sisek József, jegyző: Edelkraut Jenő. A község vasúti megállóhelye a Bánhida—pápai vasútvonalon fekszik. A Felsőgalla—környei és a tatai autóbuszjáratoknak megállóhelye van a községben. Postája, távíró és távbeszélő állomása helyben van. Piaca Tatán 14 km 559