Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

helyi gazdák tenyészállatainak értékesítésével is foglalkozik. Elnöke Szabó István gazdálkodó, ügyvezetője Csejtei Béla tanító. A Legeltetési Társulat Héregen 1935-ben alakult meg. Elnöke Bauer Ferenc lett, ifj. Végh Géza mint gazda veszi ki részét a társulat működésében, aki egyben pénztáros is, Vesztergomi Béla főjegyző a társulat jegyzője. A választmány tagjai: Török László, Almásy István, Imeli György, Kun János, Gyurkovits Gábor. Itt említjük meg a Héregi Önkéntes Tűzoltó Testületet, melyet 1912-ben Recsák Géza főjegyző alapított. Ma körülbelül 40 működő taglétszáma van. Jól fölszerelt testület és kitűnően képzett tagjai vannak. Elnöke: Vesztergomi Béla főjegyző, parancsnoka: Tóth György adóügyi jegyző. A közscg határában van a herceg Hochenlohe-Langenburg Lajos héregi tornyópusztai uradalma, amely kb. 3000 magyar holdon terül el. Ebből 1000 hold szántó, 2000 hold pedig erdőbirtok. Takarmány és mezőgazdasági termények termelésével és állattenyésztéssel foglalkozik. Bonyhádi tehenészete híres, fajsertéseket tenyészt. Állandóan 30 családot foglalkoztat, modernül fölszerelt gazdaság. Intézője: Nyerges Aladár, uradalmi gazda: Hoffmann István. A község vasútállomása Felsőgalla és Nyergesújfalu. A Budapest—zsámbéki autóbuszjárat háromszor hetenkint érinti a községet. Postahivatala nincs, utolsó posta és utolsó távíró Tarján. Közoktatásügyi intézetei a r. kat. 2 tantermes és 2 tanerős és a ref. 1 tantermes és 1 tanerős felekezeti elemi népiskolák. Ref. Dalkör, Ref. egyházi férfikar, Ref. Ifjúsági Egyesület, az Iskolánkívüli Népművelő Bizottság és a Népművelési Könyvtár működnek a kultúra haladásának szolgálatában. Az orvos 4.5 km-re Tarjánban lakik, ugyancsak ott van gyógyszertár is. Oki. szülésznő helyben. Kórháza 35 km-re Esztergomban. A község ivóvize rossz, artézi kútja nincs. Kecskéd. Kisközség az Általér mellett, a tatai járásban. Hozzátartozik Kiskecskéd puszta. A nép ajkán élő magyarázat szerint, a község onnét nyerte nevét hogy második betelepülése alkalmával ide költöző svábok olyan szegények voltak, hogy csak kecskét tudtak tartani. Ez a felfogás téves, mert Kecskéd már a rómaiak idejében megült hely volt, amiről a határában feltárt sok római lelet tesz bizonyságot. Történelmünk első évszázadaiban valószínűleg a gesztesi vár tartozéka. A gesztesi várat és uradalmat 1379-ben Zsigmond király birtokában találjuk. Albert király 1435-ben zálogba adta a várbirtokot Rozgonyi Istvánnak, aminek érvényét Mátyás is elismerte. 1517-ben még említés történik a gesztesi várbirtokról, amikor azt Török Imre, a nádorfehérvári bán birtokolta. Az 1529 és 41. évi törökjárás elpusztította az egész környéket és ennek a pusztításnak esett áldozatul Kecskéd falu is. Közel 200 esztendeig pusztán maradt. A gesztesi uradalommal 1693-ban gróf Esterházy József birtokába került Kecskéd is, aki a birtokbavétel után szorgalmazni kezdte az elpusztult falvak benépesítését. Kecskédet 1735-ben a gróf tatai jószágkormányzója telepítette újra würtenbergi svábokkal. Az új falu valóságos mintaközség módjára épült, utcái szép egyenesen voltak kimérve, a széles homokos utcákon két sorban gyümölcsfákat ültettek. A főutcában építkeztek a telkes parasztok, a zsellérek a Kereszt-utcában építették fel házaikat, szintén a legnagyobb rendben. Megtelepedésük után nemsokára plébániát kaptak és 1764-ben a Kereszt-utca közepén fel is építették Szent Anna tiszteletére épült templomukat. E templom két értékes ereklyetartót őriz, mely a határba bekebelezett Majk pusztán létezett kamalduli barátok kolostorából származik. Majk már Kálmán király okmányai558