Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kereskedelmet. Vasútállomása Tárkány-Csép megálló, vagy Nagyigmánd. — Postahivatal helyben. Közoktatásügyét 1—1 tanerős, 1—1 tantermes rk. és ref. elemi iskola szolgálják. 150 kötetes Népkönyvtára a m. kir. földmívelésügyi minisztérium adománya. A jelenlegi r. k. iskola eredetileg kápolnának épült még 1896-ban. A tanítói állást csak 1934-ben szervezték meg, addig a ref. iskola látta el az oktatást egyedül. Az első tanító Menner István volt, a jelenlegi Kiss Imre. A református elemi népiskola a ref. egyház keletkezése idején létesült és épült fel egy teremmel és egy tanerővel. Első tanítója Csider Pál volt, a jelenlegi tanító Szabó György. Az 1936/37. tanévben 45 növendék nyert oktatást. Az iskola ügyeit 10 tagú presbitérium vezeti, gondnoka Pálffy Béla fölb. és közs. bíró. Az egyház és az iskola kebelében működik az Énekkar és az Ifj. Egyesület. Jól felszerelt parochiális és ifjúsági könyvtár képezi az iskola tulajdonát. A körorvos székhelye Nagyigmánd (7 km), ahol a legközelebbi gyógyszertár van. Kórház Székesfehérváron van legközelebb (60 km). Egy községi és egy magánbába lakik a faluban. Dad. Nagyközség a tatai, előbb a gesztesi járásban, a Vértes aljában, lankás vidéken. Hozzátartozik: Alsó- és Haraszt-puszta. Régi nemes község, nevével 1440—46-ban találkozunk először, amikor Gesztes várához tartozott. Középkori története valószínűleg a várával azonos. 1438-ig kir. birtok. A 15. sz.-ban a Rozgonyiak és Újlakiak formáltak jogot a gesztesi uradalomhoz. 1517-ben az Enyingi Török Imre bírta. Dad-ot 1529-ben a török elpusztította s azután csak 1635-ben van róla említés, amikor az adólajstrom szerint két porta után adózott. 1640-ben ismét elnéptelenedett, de három év múlván ismét lakott hely. Ez évben gr. Csáky László birtokában találjuk, de már 1693-ban gr. Esterházy Ferenc tulajdona. 1699-ben népes község, 921/á adózó portája van. A 17. sz.-ban lakói tisztán ref. vallásúak voltak. A ref. gyülekezet egykori a községgel. A mai ref. templom 1735-ben épült. Bizonyos, hogy ez előtt is volt templomuk, mert az egyház ma is őriz 1635-ből és 1701-ből régi, értékes szentedényeket. írásos emlékek ezidőből nem maradtak, mert 1718-ban a község teljesen leégett s ekkor az egyház feljegyzései is elpusztultak. A később beszivárgó r. kat. elem számára 1748-ban épített a földesúr templomot és szerveztetett plébániát. Nagy károkat okozott Dadon az 1819. és 1823. évi földrengés. Szorgalmas lakossága gyorsan kiheverte a csapást, hogy 1860-ban és 1873-ban újabb szerencsétlenséggel küzdjön meg. Ez évben ugyanis ismét nagy tűzvész pusztított a községben, az első alkalommal a házak háromnegyed része, másodikban a fele esett martalékául. A lakosság szép eredményeket mutatott fel a múlt század elején juh- és szarvasmarha-, valamint lótenyésztés terén. Fekete földjein jó búza, szőlőhegyein jó bor terem. Később a belterjes gazdálkodással együtt mindinkább tért nyert a földek csaknem kertszerü művelése. így pl. a kerti vetemények közül különösen sok káposztát termeltek már e század elején. Állattenyésztése a közlegelők felosztása és feltörése után sokat vesztett intenzitásából. A világháborúban kb. 90 lakosa vett részt. 34-en áldozták életüket a Hazáért. Tíz hadirokkant lakosa van Dadnak. A község népességének száma 1070 (526 férfi, 544 nő), mind magyar anyanyelvűek. Vallásuk 40%-ban r. kat., 60%-ban ref., (8 evang. és 13 izr. lé544