Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Vasútállomása a Bánhida—pápai vonalon van. Pósta- és távbeszélöállomás helyben. Közoktatásügyét a 2 tantermes, 2 tanerős rk. és ref. és az 1 tantermes magán elemi iskolák szolgálják. Kulturális intézményei és egyesületei a községi könyvtár, a Polgári Olvasókör és a Ref. Énekkar. A községben egészségház, 1 orvos és 1 bába van. A legközelebbi gyógyszertár Bokodon (9 km), a kórház Székesfehérváron (50 km) van. Ivóvizét egy artézi kút szolgáltatja. A község közegészségügyére kártékony hatással van a kemény és jódhiányos víz használata, ezzel magyarázható az iskolásgyermekek gyakori golyvás megbetegedése, ami a gyermekek 15%-át megtámadta. Általában a lakosság magas kort ér el, az elhalálozásokat leginkább szervi szívbaj okozza. Csép. Nagyközség a gesztesi járásban, nagyobbára sík vidéken a Conco patak mellett, ősidőktől fogva emberi lakóhely, amiről bronzkori leletek tanúskodnak. A magyarok rögtön a honfoglalás után megülték, amit bizonyítanak a határában feltárt honfoglaláskorabeli sírok. Poss. regalis Cheeph egy 1257-ben kelt oklevélben van megemlítve, ez az első írott emlék a községről. Későbbi földesurai, az Apátiák és Rátonyiak, kérésére Zsigmond király hetivásár tartására ad jogot a községnek. 1427-ben a királyné birtoka, nem sokkal ezután a Csépi családé, 1517-ig, amikor Vas Máté és ivadékait iktatják birtokába. A középkorban a járás legjelentékenyebb helysége, csak a török korban néptelenedik el, de még 1541-ben is 15 portával szerepelt a török adólajstromban. •— 1543-ban teljesen elpusztult s csak 1672—73-ban próbálta akkori birtokosa, Pázmándy Gergely, benépesíteni, bizonyos kedvezmények kilátásba helyezésével, de reménytelenül, mert a kedvezményes évek elteltével a rövid ideig megtelepedett tót jobbágyok megszöktek. Mivel így nem sikerült benépesíteni, Pázmándy majorságot rendezett be Csépen. 1713 körül egész családjával ide költözött s tulajdonképpen tőliik származtatható le 'az egész csépi nemesi közbirtokosság. Pázmándy halálával hét részre osztódott gyermekei között a birtok, három fia és négy lánya, Sándor Ferencné, Huszár Lászlóné, Szűcs Pálné és Satczay Jánosné között. Csép törzslakossága ma az ő utódaikból áll. (A Pázmándy család még 1840 előtt fiágon kihalt.) Csép mint nemes község, sem adó-, sem jobbágyösszeírásokban nem szerepel. A nemesi összeírások szerint 1699-ben 1, 1722-ben 5 nemes családfő lakta. A Pázmándy utódok között csak a Huszárok voltak katolikusok, a többiek reformátusok, akik egyházilag 1788-ig Étéhez tartoztak, akkor anyaegyházat alakítottak. 1797-ben a gyülekezet azokból a kövekből épített templomot, amelyek a Faluhely nevű dűlőn fekvő régi templom romjaiból származtak. (Tehát nem pontosan az első falu helyére épült újra.) A későbbi idők folyamán róm. katolikusok is költöztek a faluba, kik 1896-ban építették fel egyházukat. Csép szülőfaluja Thaly Kálmánnak, a kiváló államférfiúnak. A község neve hivatalosan 1909 óta Csép, eredetileg és helyesen Csep-nek írták azelőtt. A falu 698 lelket számlál, kik 18 németajkú kivételével magyarok. Felekezet szerint: 342 lakos r. kat., 313 ref., 30 ág. ev. és 12 izr. vallású. A lakosság földműveléssel foglalkozik; az egyéb foglalkozásúak 1—2%-át teszik az összlakosságnak. Házainak száma belterületen 112, külterületen 116. Határa 3486 k. hold, mely mívelési ágak szerint 2542 h. szántóra, 327 h. rétre, 37 h. szőlőre, 377 h. legelőre, 57 h. erdőre és 209 h. terméketlen területre oszlik. E terület nagyrészt kisbirtokosok kezén van, öt középbirtokos kivételével. Nagybirtok nincs a határban. Két szatócsüzlet, 1 kovács, 3 bognár és 2 cipész képviseli az ipart és a 543