Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

A községben működő Hangya szövetkezetnek 1 fő-, 1 fióküzlete és 1 kocsmája van. Ügyvezető igazgató: Ogonovszky Ferenc aljegyző, elnök: Pruzsina György. Felügyelőbizottsági elnök: Vigh Ervin aljegyző. A Bánhidai Hitelszövetkezet, mint az 0. K. H. tagja, 1920-ban alakult. Alaptőke 40.000 P, tagok száma: 364. Elnöke: Schmudla Imre kereskedő, ügyv. igazgató: vitéz Faragó János h. igazgató-tanító, felügy. biz. elnök: Láng József főjegyző, pénztáros: Harasta István. A község nevezetessége a „Bánhidai Sporthorgásztó", amely országosan közismert lett az utóbbi évek folyamán. A tó 75 holdon fekvő, mocsármentes nádasban végződő mély, tiszta és állandó víznívójú, fenyveserdőkkel és üde pázsittal körülvett, kis tavacskákkal övezett. A tóra néznek a Vértes-hegység erdei. A közelében a Vitám várrom, a Szelim-barlang és a Vértessomlyó kegyhely fekszik. A tó vizét patakok és források táplálják, több helyen 3, 3 és fél méter mély. A legnagyobb hidegben sem fagy be teljesen. A parton mólóval ellátott sporthorgászlakok és küíün horgászóhelyek vannak, a víz 30 hőfokos melegvíz a strandon, míg a tó másik része 22 fok Celsius. Ma már a külföldön is ismert és kedvelt neve van, ami a község idegenforgalmát van hivatva föllendíteni. Bokod. Nagyközség a gesztesi járásban, a Vértes hegy aljában, az Általér mentén. Hozzátartozik Szentgyörgy puszta. Terra Bukud Ugrin esztergomi érsek 1237-ben kelt végrendeletében van legkorábban említve, mint a főpap ősi birtoka. A következő században részben köznemeseké volt, részben Gesztes várának tartozéka. 1433-ban a fehérmegyei községek között van említve. 1529-ben a közelében fekvő Szenterzsébet, Vérteskeresztúr és Kereki nevű helységekkel együtt elpusztult s csak egy évszázaddal később kezdett újra benépesedni. Rövid ideig Szenterzsébetet is megülték, de ez nemsokára végleg elnéptelenedett. A bokodi evang. egyházról már 1624-ből van adatunk, amikor a község magyar evang. lakosai népes gyülekezetet alkottak. E gyülekezet kb. 60 évig virágzott, amikor a falu a templommal együtt elpusztult s kilenc évig állott pusztán. Széohény György esztergomi érsek újra benépesíteni akarván, 1689ben kiadott levelében 3 évi mindennemű szolgáltatások alóli mentességet ígér azoknak, akik csókakői uradalmához tartozó Szenterzsébet és Bokod nevű falvaiban letelepednek. A visszaszállingózó régi lakossággal — hihetőleg a fenti okirat kiadása után — új települők jöttek Hont és Nyitra megyéből, többnyire tótajkúak (de szintén evang. vallásúak), de jöttek németek is. Mind a tótok, mind a németek lassan elmagyarosodtak. 1690 utáni templomuk fából épült, míg 1781-ben szilárd anyagból építették a mai templomot. Idővel református és róm. kat. vallásúak is telepedtek meg a faluban. Az első r. kat. templom szintén fából készült, a mait 1768-ban építették. Egyházuk 1870 óta anyaegyház, addig Dad filiája volt. A reformátusok 1790-től kezdve formáltak gyülekezetet, templomuk 1800-ban épült. Mind a három egyház anyaegyház. A falu a 18. század végén többször cserélt gazdát. Az esztergomi érsekség kezéről Július Trép tábornok, tőle a Radovich család, majd báró Jeszenák Pál tulajdonába került, míg 1750-től kezdve máig is az Esterházyak birtoka. Határában az elpusztult Szenterzsébet falu és az egykori Gerencsér vár romjai ma is láthatók. 1885-ben nagy kolerajárvány tizedelte meg a lakosságot. Egyébként a község rohamos fejlődésnek indult a 19. század második felében, míg az alig elült nagy vérzivatar egy időre meg nem akasztotta azt. 400 lakosa vitézül küzdött a harctereken, életét áldozta a hazáért közülük 63. Bokod területe 9401 k. hold, ebből 2300 h. szántó, 401 h. rét, 200 h. kert, 540