Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

100 h. szőlő, 1200 h. legelő, 500 h. erdő, 100 h. nádas, 100 h. terméketlen terület. Lakossága 1742 lélek (800 férfi, 942 nő). Valamennyien magyarok, 592 r. kat., 298 ref., 846 ág. ev. és 6 izr. vallású. A község területén lévő házak száma 374. Lakossága 98%-ban őstermelő, a többi foglalkozási ágban együttesen a népesség 2%-a talál megélhetést. A határ több mint 50%-a erdő, a tulajdonképpeni termelési területre kb. 25% esik. Egy nagybirtok van határában, 5259 hold terjedelemmel, melyből 4000 hold erdő. Tulajdonosa gróf Esterházy Móric. A többi rész kisbirtokosok kezén van. Nagy szerephez jut a terjedelmes legelő mellett az állattenyésztés, különösen a szarvasmarha- és sertéstenyésztés. Két legeltetési társulatba tömörültek a bokodi gazdák, ú. m. a Gazdák- és a Zsellérek Legeltetési Társulatába. Ezen társulat tulajdonában levő 165 kat. holdat kitevő legelő Oroszlány község irányában terül el. A társulat 1925-ben alakult, az O. F. B. földosztáskor, Kocsis Ferenc, T. Szűcs János és még néhány gazda kezdeményezésére. Elnöke: Pokovics József, a tisztikara: Krihó János pénztáros, Pataky Endre főjegyző, mint jegyző, Horváth Sándor mint gazda vesznek részt a társulat vezetésében. A község állatállománya 1937-ben 295 ló, 757 szarvasmarha és 758 sertés. Az ipart 20 kisiparos, a kereskedelmet 4 szatócsüzlet képviseli, továbbá a Hangya Fogy. Szöv., amely 1917-ben alakult a lakosság olcsó áruval való ellátására. Első elnöke Pajter István r. k. plébános volt, jelenlegi elnöke Barsi Lajos ref. lelkész. Nagyobb ipartelep nincs a községben. Vásárokat a község nem tart, áruikat Tatabányán értékesítik a lakosok. Vasútállomása a Bánhida— pápai vonalon van Bokod-Dad elnevezéssel. Postahivatal helyben. Közoktatásügyi intézetei: 3 elemi népiskola és pedig a 2 tantermes, 2 tanerős ág. ev., az 1 tantermes, 1 tanerős rk. és ref. felekezeti iskolák. Az evangélikus elemi népiskola egyházi elnöke a mindenkori lelkész, a tanítást v. Pataky Sándor és Nagy Mária végzik. A r. k. elemi népiskola kb. az 1800-as években alakult, egyházi elnöke a mindenkori plébános, világi elnöke id. Gellinger János, templom-atya Gellinger György, iskolagondnok Pokvics József, tanítója Szabó Rezső. A ref. elemi népiskola 1928-ban épült, szintén 1 tanerős, 1 tantermes iskola. 81 kötetes tanítói és 49 kötetes ifjúsági és 21 kötetes iskolai könyvtár tartozik a felszereléséhez. A tanítást Mészáros Mihály végzi. Kulturális intézményei az Evangélikus, Róm. kat. és Református Olvasókörök és a Népkönyvtár, melynek könyvállománya 145 kötetre tehető. A községben 1 orvos és 1 szülésznő lakik, gyógyszertár helyben. A legközelebbi egészségház Székesfehérváron van. Az egészségügyi helyzet általában kielégítő, sajnos, mint a legtöbb kisebb helységben, a babona itt is károsan befolyásolja a község orvosának működését. Az utóbbi időben nagy segítségére van a Zöld Kereszt, hasznos tanácsaival, segélyeivel és előadások rendezésével. Csecsemőhalandóság javulóban, hevenymegbetegedések régebben voltak, ma azonban jó a helyzet. Veneriás megbetegedés majdnem semmi, tbc. még előfordul. A községben az O. K. I. által létesített aktiós, jó ivóvizű kút van, melyet évente kétszer vizsgálnak meg. Császár. Nagyközség Komárom megye déli részén, a gesztesi járásban, dombos, erdős vidéken. Hozzátartoznak: Kárpát és Makk puszták. Határában római pénzeket, téglákat, sőt síremlékeket is találtak, amiből arra lehet következtetni, hogy a rómaiak idejében is megült hely volt. Bonbardi szerint e vidé541