Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

tanító látják el. 100 kötetes tanítói és 25 kötetes ifjúsági könyvtár képezi az iskola tulajdonát. A modern higiénikus berendezésű, magas falakkal körülvett ref. iskola 1896-ban épült és legutóbb 1933-ban javították ki. Az iskola két tantermében 98 tanuló oktatását vegyes tanítással két tanerő látja el. Az iskola és az egyház kebelében működik a ref. énekkar 29 működő taggal, melyet Katona Zsigmond ref. tanító alapított 1888-ban, a Biblia Kör, mely 1922-ben és a Ref. Ifj. Egylet, amely 1934-ben alakult. Az iskola igazgatója: Szilágyi Gyula kántortanító, az osztálytanító: Szabó Dániel. A m. kir. Ménesintézeti elemi népiskola 1870-ben épült, 5 tantermes, 6 osztályú iskola. A tantermek a kor követelményeinek megfelelően higiénikusán és a szükséges szellőztetőkészülékekkel vannak ellátva. Az iskolához tartozó 1861 négyszögöl terjedelmű kert úgy a rendes, mint az ismétlösök gazdasági oktatására szolgál. A tanítás részben osztott, tanulók száma 255 mindennapi és 110 ismétlős. A tanítói könyvtár 500 kötet, népkönyvtár 620 kötet és az ifjúsági 300 kötet. Igazgató-tanító: Blázsik Ferenc. Tanerők: Blázsik Ferencné, Hammer Jenő és Ignáth Mihály. Kultúregyesületei a faluban a Gazdakör, a r. kat. Énekkar, a ref. Énekkar, Bábolnán a Ménesintézeti Casino. Orvos Bábolna-pusztán lakik, a legközelebbi gyógyszertár Bönyrétalapon, a kórház Győrben van. Egészségház 1 védőnővel, 3 oki. szülésznő a ménesbirtokon, valamint közfürdő áll közegészségügye szolgálatában. Banához tartozó Bábolna-puszta a középkorban falu volt. Első írott emlékét 1268-ban találjuk. Nevét is hajdani birtkosaitól, a Babunay-családtól kapta (vagy a család vette a nevét birtokáról). Szent György tiszteletére emelt temploma és Péter nevezetű plébánosa egy 1328-ban kelt oklevélben említtetik. 1529-ben Banával együtt elpusztult. 1635-ben hosszas peres eljárás után Szapáry Pétert iktatták be Bábolna birtokába. Másfél évszáziadig volt e család tulajdonában, mikor Csekonics kapitány — a mezőhegyesi ménes megszervezője — 1789-ben megvette II. József megbízásából 450 ezer aranyforintért. Megvásárlásával az osztrák kincstár a hadsereg ellátásához szükséges marháknak akart megfelelő gyűjtőhelyet létesíteni és az ország különböző helyéről vásárolt használati lovakat itt tartani. A lovak kiválogatásában és összegyűjtésében 1803-ban már bizonyos rendszeresség kezdett kialakulni, amennyiben Bábolnára az országban vásárolt keleti vérű lovakat (arab, lippizai, gidrán stb.) gyűjtötték össze. Az irányított tenyésztés 1816-ban vette kezdetét. Ez évben állapította meg a bécsi ménesfelügyelöség a tenyészirányt, a keleti vérben való tenyésztést. A magyar állam 1868-ban vette kezelésbe a bábolnai ménest s azóta katonailag kezeli. Rendeltetése az országos tenyésztés számára arabs telivérek tenyésztése, amelyek hivatva vannak lóállományunkat megnemesíteni, s a magyar ló egységes típusát kialakítani. A tenyészállatok mindkét részről tisztavérü arabs lovak egyenes leszármazói. Az első időben a telivér mének nem csupán telivér kancákat fedeztek, hanem más, keleti vérű, — főleg a mezőhegyesi ménesben felnőtt félvéreket is. A XIX. század első negyedétől kezdve azonban szigorúan betartják az elvet, hogy telivér mén csak telivér kancát fedezzen. A ménes vezetősége 1836-tól kezdve különböző időpontokban eredeti arabs méneket és kancákat importál, a többek között Shagya mént a Koheilancsaládból, amelynek ma a legtöbb leszármazója van a ménesben. A régebbi mének közül legjobb utódai vannak az Aghil-Aga-nak, Hadban-nak, O-Bajannak, Siglavy-Bagdady-nak, Shagya-nak és Koheilan-nak. A ménes tenyészkanca állománya jelenleg 30 arabs telivér és 90 arabs fajú. A k/ancák kora tavasztól késő őszig legelőn vannak, télen istállókban, amikor csak zabbal táp530