Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

gonyi-család birtoka, de több köznemes családnak is volt itt birtokrésze. 1449-ben Győr vármegyéhez tartozott Bana. A falu mindjárt az első török dúlások idején elpusztult a környező falvakkal együtt s csak 1643-ban kezdett újra benépesülni. 1631-ben még mint a Szilágyi-család pusztája szerepel, melyet Szapáry Andrásnak zálogosítottak el. 1666-ban már a Szapáryak tulajdona. Lakosai ref. vallású magyarok voltak, templomot 1620-ban építettek maguknak. E templom 1680-ban elpusztult, de ugyanazon a ihelyen még az évben újra felépítették. A XVIII. században nagyobb bevándorlás következtében a róm. kat. lakosok jutottak túlsúlyra, akiknek számára a tanulmányi alap 1787-ben létesített plébániát és épített templomot. A ref. templom 1788-ban ismét elpusztult, de harmadszor is ugyanazon a helyen építették fel. Az első templom fennállásának idejéből több igen szép kegyszer manadt épségben, melyek az ötvösművészet remekei. 1851-ben Esztergom megyéhez csatoltatott a falu. Lakosai a szomszédos bábolnai pusztára jártak felesben dolgozni, de híres volt a falubeliek lótenyésztése is. A selyemtenyésztés céljaira az állam a 40-es években epreskertet ültetett. A világháborúban részt vett 534, hősi balált halt 80 banai lakos. Bana község népessége 3183 lélekből áll, közülük 1627 belterületen, 1556 pedig külterületen lakik. A házak száma belterületen 315, külterületen 376. A lakosság anyanyelve magyar, egyházilag 2205 r. k., 842 ref., 117 ág. ev., 16 izr. és 3 g. kat. vallású. Foglalkozásra nézve 3079 lakosa őstermelő, 44 iparos, 20 kereskedő és 40 tisztviselő. Területe 11.143 k. hold, melyből 8932 h. szántó, 48 h. kert, 418 h. rét, 47 h. szőlő, 480 h. legelő, 757 h. erdő, 461 h. terméketlen terület. Az őstermelő lakosság a földmüveléssel kapcsolatban szép eredményeket ér el az állattenyésztés terén is. Állatállománya 293 lóból, 496 szarvasmarhából, 935 sertésből, 24 juhból áll. Ipara, kereskedelme jelentéktelen, nagyobb ipartelepe nincs. Az ipart 60—65 kisiparos, a kereskedelmet 7 vegyes- és 2 gabonakereskedés képviseli. A kereskedelem szolgálatában áll a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, amelyet Holenczer István ny. r. k. plébános alapított 1920-ban, melynek azóta elnöke és vezetője. Ügyvezető pénztáros és könyvelő: Tarró József r. k. tanító. A szövetkezet megalakulása óta nagyban elősegítette a község kereskedelmét és iparát, ami elsősorban a kitűnő vezetőségnek érdeme. A szövetkezetnek 352 tagja van, üzletrésztőkéje pedig 2578 P. Az ipar és kereskedelem szempontjából meg kell emlékezni a Bana— Bábolnai Hitelszövetkezetről, mint az O. K. H. tagjáról is, melyet 1897-ben alapított Tarcsy Gyula jegyző, melynek vezetését egy év múlva Holenczer István ny. r. k. plébános vett át s azóta is megszakítás nélkül vezeti, mint elnök. A lakosság hiteligényeit elégíti ki. Székhelye a községházán van. Alelnök: Maller Kálmán ref. pap, ügyv. könyvelő: Lork Lajos adóügyi jegyző, pénztáros: Németh László. A szövetkezet vezetésében még 4 felügy. biz. tag és 7 igazg. tag vesz részt. Vásárokat a község nem tart, a lakosság szerdán és pénteken Győrbe viszi eladnivalóját. Vasútállomása a Budapest—győri vasútvonalon Nagyigmánd, vagy Nagyszentjános. Postahivatal helyben. Közoktatásügyi intézetei: 1 r. k. és 1 ref. 2—2 tanerős és a bábolnai ménesintézeti áll. 4 tanerős elemi iskolák, általános továbbképzővel, az állami gazdasági továbbképzővel. Az új r. k. iskola 1904-ben alakult, de már 1849 óta van r. k. iskolája Banának. A jelenlegi 2 termes, 2 tanerős iskola meglehetősen jó állapotban van, higiéniája kielégítő, azonban a berendezés kívánni valót hagy maga után. A 142 tanuló oktatását Tarró József vezető tanító és Czére Zsigmond osztály34 529