Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

A 107 elemi és 38 továbbképzős tanulót a két tanerő részben osztottan tanítja. Az iskola vezetője: Kondor Ferenc igazgató, kántor-tanító és Kondor Ferencné oki. tanítónő. 60 kötetes tanítói, 250 kötetes ifjúsági, 25 kötetes népművelési és 37 kötetes gazdakönyvtár tartozik az iskola felszereléséhez. A ref. elemi népiskola tulajdonképpen az Egyházközség megalapításával egyidőben létesült. A jelenlegi iskola 1880 óta áll fenn és csupán egy tanteremből áll. Az ászári iskola oktatója: Szőczy Lajos ref. tanítók Tanulók száma: 70. Az iskolában osztatlan tanítás folyik. Az iskola felszereléséhez tartozik a tanítói és az ifjúsági könyvtár. Az evangélikus elemi népiskola 1810-ben alakult, azonban a jelenlegi iskola és tanítói lakás csak 1894-ben épült fel és csupán egy tanteremből áll. Horváth Imre ev. tanító látja el a tanítói oktatást, valamint kezeli a 15 kötetes tanítói és 27 kötetes ifjúsági könyvtárat. Az iskolát 12 tanuló és 9 továbbképzős látogatja. A kulturális egyesületek közül említésre méltó a r. k. Ifjúsági Egyesület, amely a katolikus ifjúság valláserkölcsi nevelése és ismereteinek gyarapítása céljából alakult meg 1932-ben. összejöveteleit a róm. kat. iskolában tartja Németh Pál c. esperes-plébános, egyesületi elnök vezetésével. A 61 főből álló egyesületnek szépen felszerelt könyvtára van, ami elősegíti az ifjúság önképzését. Említésre méltók még a Levente, a Polgári Lövész és az Önkéntes Tűzoltó egyesületek. Az orvosi teendőt a kisbéri orvos látja el, helyben csak a községi szülésznő lakik. A községbeli kutak ivóvize rossz, amitől sok a golyvás beteg. Baj. Nagyközség a Vérteshegy alatt, a tatai járásban. A nép ajkán az a meggyőződés járja, hogy a falut szép fekvése miatt nevezték Bájnak, tény, hogy erdők koszorúzta hegyek vették körül és az ú. n. Kovács-hegy tetejéről Tata kies vidékére, sőt az egész gesztesi járáson túlra is nagyszerű kilátás nyílik. Poss Bay-ra 1408-ban Zsigmond király új adományt ad Garai Miklós nádornak és testvérének, Jánosnak. Garai Miklós fia, Jób, apja halála után a nádor által épített budai kápolnának adta e birtokát. Baj a török dúlások kezdetén elpusztult, 1541-ben már lakatlan helyként szerepel az adólajstromban. Közel egy évszázadig puszta maradt. 1622-ben kezd ismét benépesülni, amikor négy, 1635-ben kettő, 1639-ben egy és 1649-ben ismét négy porta után adózik. A törökök Bécs alóli visszavonulásuk alkalmával elpusztították, de nemsokára újra benépesült. 1690-ben öt gazdával, 1693-ban 1 telekkel és 14 zsellérrel, 1699-ben 23% portával szerepelt. Lakosai reformátusok voltak, a baji ref. gyülekezet papja 1674-ben szintén megidéztetett a pozsonyi vértörvényszék elé. A gyülekezet száma lassan megfogyatkozott, úgyhogy 1712-ben már csak levitát tarthattak. Ez időtájban jutott Baj az Esterházy-család birtokába. 1730-ban a földesúr mosonmegyei sváb parasztokat telepített a községbe. Az új telep községi szervezetet 1742-ben nyert. Ez a lakosság kat. vallású volt s mint leányegyház a tatai anyaegyházhoz tartozott. Szeraf. Szt. Ferenc tiszteletére emelt temploma 1784-ben épült. Földesurai mindvégig az Esterházyak maradtak, akiknek nagyobb mintagazdasága s nagy pincészete volt berendezve itteni birtokukon. A hegyek — a hatalmas erdők alatt — egész a faluhoz közel nagykiterjedésű szőlőkkel voltak beültetve s Baj bortermelése mindjárt a neszmélyi után következett. A dézsmaborok eltartására az uraságnak 14 ágú pincéje volt 40.000 akó bor befogadóképességgel. Csodaképpen említették e pincészet 1250 akós hordóját, mely Európában a legnagyobb volt és 1828-ban Pesten 527