Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

nélkül kocsin szállíthatják be a gyártelepre, amely ősszel minden megfelelő" minőségű ipari burgonyát átvesz tőlük. Csonkamagyarország gazdasági forgalomcsökkenése következtében a gyár az elmúlt két évtizedben fejlődni nem tudott, mert méretei Nagymagyarország számára készültek és hazánk mai területén egyre-másra szaporodnak a kis burgonyakeményítő üzemek, amelyek nagyrészt saját termékeiket dolgozzák fel. A gyártelep közvetlenül Ászár vasútállomás mellett fekszik, postája Kisbér, Az üzem igazgatója dr. Ludasy Géza, főkönyvelője Kánitz László, üzemvezető-mérnöke Polinák József, vegyésze dr. Just Miksa. Megemlítésre érdemes, hogy a kereskedelemügyi minisztérium már több munkását jutalmazta meg a gyárnak, akik több, mint 40 év óta állnak a gyár szolgálatában. Hérics Márton téglagyára is ebben az időben épült fel, mely szintén szép kereseti lehetőséget nyújtott a napszámos lakosságnak. A gyár ma Rosenthal Géza tulajdona. Ászár szülőfaluja a legnagyobb magyar tragikának, Jászai Marinak. A világháborúban részt vett 160 ászári lakos, akik közül hősi halált halt 61. A hősök neve az egyes felekezetek templomaiban márványtáblára van vésve. A község lakossága 1459 lélek, anyanyelvük kivétel nélkül magyar, vallásuk r. kat., ref. és ág. ev. (921 r. kat., 375 ref., 142 ág. ev. és 14 izr.) Belterületen 305, külterületen 9 a házak száma. Területe 3248 k. hold, ebből 2261 h. szántó, 34 h. kert, 151 h. rét, 145 h. szőlő, 401 h. legelő, 72 h. erdő és 185 h.. terméketlen terület. Ászár lakói földművesek (1038 lélek). Kívülük figyelembe jöhet még az iparban elhelyezkedettek száma (290 lélek). A kereskedelem 11, a közlekedés 22, a közszolgálat 33 egyénnek ad megélhetést, nyugdíjas 22 és házicseléd 14 lakos. A földműveléssel kapcsolatban állattenyésztése, különösen szarvasmarhatenyésztése érdemel említést. A gazdák legeltetési társulatot is szerveztek. Az állattenyésztés ismertetésénél meg kell emlékezni néhai hg. Schwarzenberg Alajos mezőgazdaságáról is. Herceg Schwarzenberg egyike volt az ország legnagyobb telivértenyésztőinek. 1896-ban alapította az ászári ménest, ahol négy évtized alatt rengeteg sok kiváló lovat neveltek. Az ászári lovak nemcsak hazánkban, hanem külföldön is, főleg Ausztriában, Csehországban és Görögországban is megállták helyüket és sikert sikerre halmoztak. Sohwarzenberg 1937. márc. 3-án Afrikában bekövetkezett halálával nagy veszteség érte telivértenyésztésünket. Matisz László, aki az uradalomnak 1924 óta intézője, mindenben követi Schwarzenberg utasításait a telivértenyésztést illetőleg, úgy hogy minden remény megvan arra, hogy a keze alól kikerülő paripák nem hoznak szégyent nemes elődeikre. Az ászári ménesből sok kiváló versenyló került ki már eddig is, köztük: Altér Drahrer és Phőnix derby nyerők, továbbá Báby, Gyilovam, Kilindini, Passat, Gömör, Rapalló, Roxane, Pagona, Metropolis, Napoleon, Cabala, Curragh, Caruso, stb. említésre méltók. Nagy ipartelepe a már említett keményítő- és téglagyár és gróf Esterházy Móric két vízimalma. 14 kisiparosa közül 8 cipész, 3 kovács, 1 kádár és bognár, akik a kisbéri ipartestület tagjai. Lakossága Kisbérre piacoz (2 km-nyire) minden csütörtökön. Három kereskedése van a községben, mind a három vegyeskereskedés. Vasútállomása a Komárom—székesfehérvári vonalon van Ászár elnevezéssel. Posta- és távíróállomás helyben. Három elemi népiskola működik Ászáron, éspedig a 2 tanerős r. k. iskola és az 1—1 tanerős ref. és ág. ev. iskola. A jelenlegi higiénikus, tágas két tanteremmel rendelkező r. k. iskolát a r. kat. egyházközség építtette 1894-ben. 526