Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

gok gyártása és eladása. Több mint 100 éves cég, melyet f Eggenhofer Tamás alapított, majd Kurzweil és Singer, azután pedig az Esztergomi hercegprímási kályha- és téglagyár folytatott. 1936 márc. 1-től Bekő és Társa cég tulajdona. Gyárt: kézi és géptéglát, cserepet, üreges válaszfaltéglát. Villanyerőre berendezett üzeme modern és a mai kor követelményeinek megfelelően van berendezve. Átlagos évi gyártása 1,200.000 darab. A gyártmányokat főleg Esztergomban és 15 kilométeres körzetben helyezik el. Gyártási vezető: Bekő János, az adminisztratív ügyek intézője: ifj. Toldy János. A gyár hat hónapig van üzemben, munkáslétszáma idényben: 40—50, állandó munkás: 25. Oltósy Pál és Fia szagos meggyfa termelési telepe és botgyára 1842-ben létesült. Alapítója f Oltósy Pál volt. A családi alapon nyugvó céget az alapító halála után fia: Ferenc vette át és vezette 1904-ig, amikor Ferencnek fia: Rezső vette át és vezeti mai napig. A cégalapító f O. Pál esztergályosmester 1818-ban született és 1836-ban telepedett le Esztergomban. A szabadságharc elmúltával a már meglevő üzemét nagyméretű gyárrá fejlesztette és Bécsben is üzemet létesített. Fiai közül Ferenc az esztergomi üzemet vezette, Lajos pedig a bécsi exportraktár vezetője lett. A cég 1890-ben kétfelé vált, mert O. Ferenc önállósította magát, míg Lajos az exportpiacot kiépítette és állandó piacot szerzett Kopenhága, Szentpétervár, Varsó, Konstantinápoly, Alexandria, Madrid, Páris, London, Liverpool, New-York stb. városokban. A világszerte ismert cég kiváló gyártmányaiért 1863 és 1869-ben Esztergomban, 1871 és 1885-ben Budapesten, 1889-ben Londonban, 1883—84-ben Bostonban és 1885-ben Antwerpenben kitüntetéseket és okleveleket nyert, a király pedig a koronás ezüst érdemrenddel tüntette ki. Cégtulajdonosok: özv. Oltósy Lajosné, Hermin; férj.: Altspach Károly Lajosné, ny. százados neje és vitéz Oltósy Oszkár. 1920 óta vitéz Oltósy Oszkár és Altspach K. Lajos közös munkával láttak hozzá a trianoni megváltozott helyzet miatt a cég új alapokra való helyezéséhez. A telep cca 420 négyszögöl területen fekszik, ahol motorikus berendezések segítségével készítik az összes dohányzócikkek előállítását a legmodernebb és legízlésesebb kivitelben. Idényben 10—12, egyébként 3—5 állandó munkást foglalkoztatnak. A Budapesti Nemzetközi Vásáron és Esztergomban a Faluszövetség kiállításán ezüst éremmel és díszoklevéllel lettek kitüntetve. Oltósy Rezső telepe 1 kat. hold ipartelep és 8 kat. hold meggyfatelepből áll, ahol főleg meggyfa, tölgygyökér, szelídgesztenye, kongó és kőrisfabotokat készítenek, mogyoró-, cserkész- és síbotokat, valamint esőernyö fogantyúkat gyártanak. Az elektromos erőre berendezett üzemben 10—15 állandó munkás dolgozik. A cég a magyar botkészítő ipar úttörője. Eckstein Lajos és fia (Simon) rum- és likőrgyár, málnaszörpkészítő, bor-, sör- és ecetnagykereskedő céget 1888-ban alapította Eckstein Lajos, aki előbb, mint szeszfőző kezdte el működését és 1926-tól Simon fia betársulása után bővítette ki a fenti cikkek gyártásával. A cég a Dreher-Haggenmacher sörgyárak főraktára, bizományosa; átlag 7 alkalmazottat foglalkoztat. Gyártmányait saját teherautójával szállítja. Esztergomi kályha- és agyagárugyár rt. Alakult 1912-ben. Teljesen modernül berendezett speciális Mufola-kemencével, gépekkel fölszerelt gyári üzem. Főleg kályhagyártással és chamotte-tégla készítésével foglalkozik. Gyártmányait főleg Magyarországon hozza forgalomba. Évente 1100—1200 kályhát készít. A vármegye legnagyobb kályhagyára és országos viszonylatban is a legnagyobbak között van. Állandóan 18—20 embert foglalkoztat. Gyártmányaival úgy a budapesti, mint az esztergomi kiállításon kitüntetésben részesült. Az üzemben 1 drb. 15 lóerős és 1 drb. 4-2 lóerős motor van. Üzemi vezető: Sőtér Elemér, cégvezető főkönyvelő: Frommer Sándor. Igazgatósága: özv. Singer Józsefné magánzó, Sőtér Elemér igazgató, Kornháber Samu ny. ezredes, 439