Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

dr. Sebestyén Emil budapesti ügyvéd, Bálás Farkas budapesti építőmester, valamint három tagú felügyelő bizottság intézi a cég ügyeit. Az 1868-ban f Zabránszky Jenő által alapított Mayer János-féle fémáru­gyárat 1879 óta vezeti a jelenlegi tulajdonos és fia. Az üzemnek 1912 óta gyár­ipari jellege van. Az üzem modern gépekkel tömegcikkek gyártására van beren­dezve és különböző automatákkal ellátva. 1900-ban a cég kiváló munkái révén a „prímási udvari szállító"-i címet nyerte el. Részt vett több kiállításon Buda­pesten és már 1885-ben arany érmet és díszoklevelet kapott. A vármegye egye­düli bádogárugyára, ahol jelenleg 6—8 állandó alkalmazott van foglalkoztatva. A motorikus gépek összesen 10 lóerőt képviselnek. Minden szakmába vágó tömegcikk elkészítését végzi és tömegmunkát vállal. Készít: aszbeszt-cement­pala megerősítő anyagokat, nikkel űrmértéket, fűszeres és lisztlapátokat, épü­let és díszmű bádogos munkákat és háztartási, fürdőberendezési cikkeket is. Schrank Béla és Ödön likőr gyára. Gyártja az összes édes italokat, még pedig a saját pincészetében érlelt gyümölcslevekből. Telepe Esztergomban van, Budapesten lerakatot tart. Készítményei világszerte ismeretesek és keresettek. A „Meggy-lelke" elnevezéssel évtizedekkel ezelőtt forgalomba hozott likőrje ép oly keresett cikk az európai világvárosokban, mint amilyen kapós a más kon­tinensek metropolisaiban is. A Brutsy János cég konyak- törköly-, szilva-, borseprő-, borókaégetéssel, rum- és likőrgyártással, továbbá szesznagykereskedéssel foglalkozik. Az egy­kori szeszfőző kisüzemet néh. idb. Brutsy János Esztergomban 1850-ben ala­pította és fia: néh. ifj. Brutsy János fejlesztette, illetőleg rendezte be az emlí­tett gyártási szakokra. Az üzemben a megfelelő iskolai előképzettség megszer­zése után fiát: Brutsy Jenőt vette maga mellé, majd a háborús évek alatt meg­érdemelt nyugalomra térve, a vállalat Brutsy Jenő kezébe ment át. Az üzem 1916-ig kisüsti rendszerű szeszesitalok előállításával foglalkozott és készítmé­nyei nemcsak a régi Magyarországban, hanem Ausztriában és Csehországban is állandó elhelyezésben részesültek. A Brutsy János cég 1916-tól fogva az esz­tergomi szeszfőző szövetkezetet öt éven át vezette és amikor telepéről a szövet­kezet elköltözött, tereléssel és csupán készáruknak nagyban való eladásá­val és likőrgyárással foglalkozott. 1934-ben bevezette a cég az amerikai bár­italok gyártását s ezáltal sikerült az addig nagy vámmal behozott külföldi ita­lokból gyártmányaival tekintélyes részt kiszorítani. Ezeket a báritalokat a fő­város legelőkelőbb helyein kedvelik és fogyasztják. A gyár termeivényeibői Esztergomból 90% kerül kiszállítás alá. Az üzem 13 családnak ad állandó meg­élhetést. Évi szeszadója 60.000 P körül mozog. Till József-féle vasöntöde és gépgyár. 1889-ben alapíttatott. Modernül fölszerelt öntöde, vas- és fémtöméseket, béröntéseket, rézcsapágyakat készít. Üveg formaöntése speciális. Körforgószivattyúval, 2 drb. villanymotorral, egy vas és egy drb. rézolvasztóval van fölszerelve. Több alkalmazottat fog­lalkoztat. Petz-féle vasöntö és gépgyár. Háború utáni település és utódja az érseki vasgyárnak. Vasöntéssel és mezőgazdasági gépek előállításával foglalkozik és annyival is inkább szép jövő vár reá, mert mérnökei és szakemberei első­rendű erők. A régi vasgyár üzemét teljesen modernizálta és bővítette annyira, hogy annak területe a további fejlesztést már nem bírja s ezért attól egészen független olyan nagyarányú gyártelep létesítésére törekszik, amelyet eddigi szakmáin kívül automobilok gyártására is berendezhet. A kitűnő vezetés alatt működő gyárra, eddigi tevékenységét tekintve, nagy és bíztató jövő vár s az is bizonyos, hogy tervezett kifejlesztése Esztergom munkáskezeinek biztos megélhetést, a városnak pedig fokozott adózásával bővebb támogatást nyújthat. 440

Next

/
Thumbnails
Contents