Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

meg kell ragadnia arra, hogy területén gyáripari vállalatok települjenek és a jelentkezőknek meg kell adnia a jobb jövő reményében mindazon feltételeket, amelyek a település szükségletei! Szerzett tudomásunk szerint legutóbb az ottani Petz-féle gyár teljesen új telepet akar és oda kíván áthelyezkedni, azonban az általa kért és céljainak legalkalmasabb telek átengedése körül kicsinyes akadályok merültek fel annak dacára, hogy ezt a vállalatot hatalmas automobilgyárrá akarják kifejleszteni. Szerintünk egy — éppen a trianoni átkot szenvedő — 100%-os pótadóval küzdő város előtt két út áll: vagy teljesíti a minden tekintetben előnyösnek mutatkozó kívánságot, vagy elzárkózik annak teljesítése elől. Ha elzárkózik, nemcsak önmagát fosztja meg egy fejlődési lehetőségtől, hanem azt is elérheti, hogy a jövőben nem számíthat hasonló alkalomra és alkalmakra, mert a közgazdasági élet igen érzékeny s minden mellőzést jól megjegyez magának! Esztergom ipartelepei és üzemei. Hungária Villamossági Rt. A Hungária Villamossági Rt. budapesti bejegyzett cégnek vidéki üzemtelepe, amely az esztergomi volt „Közüzemi Rt."-tól 1931 aug. 1-én vette át a villamos áramszolgáltató üzemet és hálózatokat, 1930 dec. 1-től a vármegye többi részén a „Dorogvidéki Villamossági Rt." területén működik. Árammal látja el Esztergom és Komárom megyei városokat, azonkívül: Budajenő, Telki, Páty, Zsámbék, Perbál, Tinnye, Piliscsaba, Klotildliget, Leányvár, Csolnok, Sárisáp, Bajna, Nagysáp, Tokod, Dorog, Tát, Nyergesújfalu, Piszke, Süttő, Neszmély, Dunaalmás, Almásfüzitő, Szőny, Pilismarót, Dömös, Visegrád, Kisoroszi, Dunabogdány, Szob és Zebegény községeket és a városok, illetve községekben levő nagyobb ipari üzemeket. Ezeken kívül áramot szolgáltat viszonteladásra: Nagymaros, Nógrádverőce, Kismaros és Szokolya községek részére. A Hungária Vili. Rt. részére az áramot a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi villamos erőtelepe szolgáltatja. Az áramszolgáltatáson kívül foglalkozik az összes fentemlített helyeken mindenféle villamossági cikkek árusításával is. A vállalat az áramot cca 150 kilométer hosszú távvezetéki és cca 250 kilométer hosszúságú elosztó hálózatán 80 drb. transzformátorral látja el. Üzemfönök: Gyarmathy Lajos főmérnök, h. főnök: Heinrich Ferenc intéző, Ruff László és Kereszthy Péter oki. gépészmérnökök. Tisztviselők: vitéz Romváry Ferenc, Lonsták Ede, Horváth Ferenc, Zelenyák Ferenc, Kocsis Pál, Knoor Ernő, Ráder Hilda, Ray Erzsébet, Homor Margit, Novy Margit, Latzkó Margit, Kicsindy Erzsébet. Föszerelök: Hirsch József, Szabolcs Adolf és Alth Géza. Azonkívül 30 állandó alkalmazott (szerelők, napszámosok, pénzbeszedők). Knorr János vasöntöde és gépgyár 1870-ben létesült. Alapítója f Knorr János volt. Gépmegmunkáló üzem, vasöntöde, mezőgazdasági és gépgyár volt és ma a változott gazdasági körülmények következtében főleg borprések és szőlőzúzók készítésével, mezőgazdasági gépek és azok alkatrészeinek javításával foglalkozik. Készít nyers vas és bronzöntvényeket. Főleg szürke és kisebb mértékben kéregöntést végez. Specialitása a foszfor-bronzöntés, az alumínium bronzöntés és a kokilla-öntések. Jó munkái révén a megyén túlról is fölkeresik. Főcikke a villamos hálózati távvezeték építésénél használatos villamos anyagok a huzal kivételével. Az üzem több motorikus erőre berendezett munkagéppel van ellátva. Bronzöntődéjében speciális kibillenthető olvasztókemencék vannak. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. állandó szállítója. A cégalapító Knorr Jánosnak 1919-ben történt halála után, jelenleg a fia, István vezeti a gyárat édesatyja nyomdokain. A gyár tulajdonosai a Knorr-testvérek. Bekö és Társa esztergomi tégla-, cserép- és agyagárugyár, építési anya438