Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

zett lösszel, illetőleg homokos anyaggal, találkozunk. A vízivárosi sziget nincs úgy alávetve a tavaszi hideg szeleknek és az eső virágot pusztító hatásának, mert a sziget felől a párkányi magasabb oldal a káros hatásokat elhárítja s emellett a talaj természetes töltődésből ered, tehát oldott és oldható tápanyagokban dúsabb, mészben pedig szegényebb. Mielőtt az egyéb gyümölcsnemek alkalmassága tekintetében nyilatkoznánk, rá kell mutatnunk Buda vidékére. Itt is azt tapasztaltuk, hogy az alma és körte ültetése csak itt-ott fizeti ki magát, mert e két gyümölcs tenyésztésének a meszes-márgás talajok egyáltalában nem kedveznek, ellenben kitűnően beválnak a csontmagúak: a cseresznye, a meggy, a szilva, a ringlóta, a sárga és az őszi barack és a mandula. Nos, hogyha tudjuk, hogy Esztergom határában, különösen a hegyekben és a homoki síkokon különösen a cseresznye, a meggy, a szilva, a kajszi és az őszi barack kitűnően bevált, már is elérkeztünk oda, hogy bizonyítsuk, hogy ezek tenyésztésének van jövője és gazdasági szempontból — természetesen szakértő gondozás mellett — igen kifizető jövedelmezősége is. Esztergom hegyi területei tulajdonosainak nem kell tapasztalatokért pl. Kecskemétre menni. Nem is tanácsos, mert ott más éghajlati és talajviszonyok vannak. Olyanok, amelyek csakis ott kedveznek a gyümölcstenyésztésnek, ellenben jó példáért bárki elmehet Buda közeli vidékére és megtapasztalhatja, hogy az éghajlati és talajviszonyok kellő ismerete mellett, kellő hozzáértéssel és állandó figyelmes gondossággal milyen kifizető a gyümölcsgazdálkodás! Leggyönyörűbb példa erre Budaőrs község népének munkája, mert Magyarországon ma a legszebb, legpiacképesebb és a legkiválóbb őszi barack onnan kerül a világpiacra és pedig hovatovább oly mennyiségben, hogy a nép anyagi helyzete egyre jobb lesz. Érdekes különben, hogy Buda vidéke egyébként a csontmagú gyümölcsök tenyésztése tekintetében olyan fejlődést mutat, hogy maholnap komoly tényezővé válik a belső forgalomban ép úgy, mint a külföldi kereslet szempontjából. Ezek szerint nagyon is itt van az ideje annak, hogy a silány kukoricát, vagy éppen siskát termő hegyi parcellákat alaposan felássák, kitisztítsák, megmunkálják és gyümölcsfákkal, pl. őszi barack-csemetékkel, beültessék. Azonban — bár napjainkban ez a legkifizetőbb dolog — aki teheti, ültessen cseresznyét, meggyet és kajszi barackot is, de mielőtt hozzáfogna a telepítéshez, elsősorban tanulja meg, hogy honnan kell beszerezni a csemetéket, szem előtt tartva azt is, hogy csakis a legnemesebb és a legkeresettebb fajtákat kell kiválasztania! Természetes következmény az is, hogy az ültetést nem átabotában kell elvégezni, hanem a talajnak kellő előkészítésével, továbbá a csemetéknek állandó figyelmes gondozásával. Azonban még ez nem minden! Arra is folyton figyelni kell, hogy a csemetéket és azok földjét nem támadják-e rovarok és nem lepik-e meg gombák, mert azokat már kipróbált védekezőeszközökkel és szerekkel nemcsak fejlődésük során kell megvédeni, hanem akkor is, amikor már termőkké válnak. Egyébként szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy Esztergomban a határnak bizonyos részein igen kifizető dolog volna az úgynevezett nemes berzencei vagy muskotály szilvának céltudatos tenyésztése is. Ne tessék efölött mosolyogni! Nem állhat helyt az az ellenvetés sem, hogy hiszen van ott szilvafa elég és azzal sem tudnak mit csinálni! Úgy áll ugyanis a helyzet, hogy az a szilvafajta, amely az esztergomi határban szinte vadon tenyészik, hogyha hasonlít is a berzenceihez, mégsem az, hanem annak egy elkorcsosult rokona. Aki tehát nemes berzenceit óhajt tenyészteni, annak saját érdekében álló kötelessége, hogy a csemetéket megbízható faiskolából szerezze be. A nemes berzencei szilva egyike a legkeresettebbeknek. Nyersen élvezeti cikk, aszalva — 410