Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ván-emlékünnepélyre a leánygimnázium nagytermében és e neves történetíró esztergomi lakóházának márványtáblával való megjelölésére; Esztergom török uralom alól való felszabadulásának 250 éves jubileuma alkalmából tartott nagyszabású ünnepélyre a főgimnázium dísztermében és a török-korbeli tár­gyak és emlékek kiállítására a Bibliothekában. Ez alkalomból a társulat jubi­láris „Emlékkönyvet" is adott ki, a társulati folyóirat, az „Esztergom Év­lapja"-i pedig időközönként értékes tartalommal jelent meg. Mindezeket azon­ban jelentőségében és arányaiban felülmúlják a társulat tudós elnöke: dr. Lepold Antal prelátus-kanonok vezetése mellett a várban történt ásatások, melyeknek eredményei országos feltűnést keltettek. 3 Megemlékezik az igazgatói jelentés dr. Balogh Albinról, a Szt. Benedek­rend esztergomi Szt. István-gimnáziumának igazgatójáról, a fáradhatatlan buzgóságú történetkutató és régészről, mint akinek szakértelmével a múzeum hatalmas fejlődésnek indult, csak — természetesen — a saját munkásságáról nem. Ezt méltatni a mi kötelességünk, mert amióta Némethy Lajos elköltözött Esztergomból, ő volt a lelke a múzeum fejlesztésének, évtizedeken át tárta fel és gyűjtötte hangyaszorgalommal annak anyagát, Rózsa Vitái után ő áldozta minden idejét és gondolatát Esztergom Évlapjai szerkesztésének s gazdagí­totta Esztergom megye és város történetét értékes írásaival is. Itt említjük meg, hogy a társulati múzeum — minthogy Esztergomnak nincs kultúrpalotája, holott megérdemelné — alkalmas elhelyezése állandó épü­let hiányában nem sikerült, sorsfordulóhoz ért, amennyiben dr. Serédi Juszti­nián bíbornok-hercegprímás hajlandósága megnyeretett arra, hogy az összes gyűjtemény az érseki palotában levő Főszékesegyházi Keresztény Múzeumban találjon elhelyezést, gondozást és nyilvánosságot. Végül megemlítjük, hogy a társulatnak védnöki tisztét dr. Serédi Juszti­nián bíbornok-hercegprímás, Esztergom vármegye örökös főispánja vállalta és viseli; társulati elnök dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, a Magyar Tud. Akadémia levelező és a Szent István Akadémia rendes tagja; a régészeti osz­tály elnöke dr. Balogh Albin bencés gimnáziumi igazgató, a Szent István Aka­démia tagja; a történelmi osztály elnöke dr. Zákonyi Mihály főegyházmegyei könyvtárnok, társ. igazgató pedig Sinka Ferenc Pál oki. tanár, tart. honv. szá­zados, történész és régész. Az esztergomi könyvtárakról. Amint tagadhatatlan tény, hogy Esztergomból indult útjára a keresztény vallás terjesztése, ép úgy vitathatatlan, hogy ez a város volt annak a művelő­désnek bölcsője is, amely nemzetünket kezdetben lassan, majd mindinkább foko­zottabban hozta közel a nyugati országok kultúrájához. Ezt a tényt minden szónál ékesebben bizonyítják azok az esztergomi könyvtárak, amelyek Magyar­ország ezeréves fennállása alatt keletkeztek és amelyeknek kulturális értékét felbecsülni sem lehet. E könyvtárak anyagának megismeréséhez és tanulmá­nyozásához nem elég egy emberélet és kincseinek teljes feltárása is a jövőnek teljes odaadást áldozó tudósok hosszú sorozatát igényli. A tudomány szem­pontjából aranybányák ezek a gyűjtemények, mert valóságos őrei a mult nagy eseményeinek s a tudomány és az irodalom fejlődéstörténetének. Az esztergomi könyvtárak között első helyen áll a főegyházmegyei könyv­tár. Alapja írott kódexek és gondosan bekötött kéziratok, amelyek az eszter­1 Nemcsak országos hírűek ezek az ásatások ma már, hanem a külföldi tudomá­nyos körök élénk érdeklődésén kívül idegenforgalmi szempontból is nagyjelentőségííek! ,382

Next

/
Thumbnails
Contents