Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

A három isteni erény falával átellenben kétségtelenül a grammatika, retorika és dialektika allegorikus képe volt. A mennyezetet északról déli irányban félkörű vastag borda osztotta ketté. Ezt a bordát majdnem hiánytalanul megtaláltuk darabokban a padlón törmelék között. Rajta az állatkör 12 csillagképe díszlik a névadó állatok képével. Első a bak, utolsó a nyilas. Zenitben a rák. A rák és az ikrek közt oldalt kék alapon fehér betűkkel kerek monogramm. Csak a fele maradt meg. Olvasásom szerint a monogramm betűi: 1AE — Johannes Archi-Episcopus, Vitéz János. A középheveder 12 csillagdíszes festői dísze egyébként nincs logikus kapcsolatban a mennyezet egyéb festményeivel, hanem a 12 hónapot jelenti, vagyis az időmértéknek jelképe és a falak festményeivel kapcsolódik. Az erények és az idő szimbólumai a cselekvő élet, viszont a hét szabad művészet jelképei az elmélkedő élet szükségességét hangsúlyozzák. Valláserkölcsi célzatuk van. Teljesen profán értelműek a mennyezet egyéb festményei. Már a menynyezet építészeti megoldása igen alkalmasnak mutatkozott horoszkópnak fölvételére. Vitéz János a maga korában szaktekintély volt az asztrológiában. Azért a mennyezeten elhelyezte a maga születésének csillagállását — horoszkópját. Villanovai Arnold 1 tanítása szerint az égboltot tizenkét háromszögre osztott négyszögbe vetítették. Az egyes háromszögeket házaknak hívták. Minden ház szélébe odarajzolták annak az állatövi csillagzatnak a képét vagy jelét, amelyben a ház külső határa indult. Azonkívül a bolygók képét vagy jelét abba a házba helyezték, amelyben a horoszkóp idején álltak. A bolygók mellett a legközelebbi állócsillagzat is szerepelt a hajlási fokkal együtt. Esetleg két bolygó is egy házban lehetett. Viszont öt vagy hat házba bolygó nem jutott. Esztergomi horoszkóp-szobánk mennyezetén összesen 14 mező volt. A kettős keresztboltozat nyolc cikkelye és az oldalfalakon fölülemelkedő hat félkörívű oromsík festői díszhez alkalmatlan volt. Maradt tehát 12 mező, vagyis annyi, amennyi a horoszkóp 12 házához kellett. Minden egyes mezőben egy vagy két állatköri csillagkép, legalább ötben egy-egy bolygó, egyben pedig két bolygó is helyet foglalt. A lehullott boltozatrészeken Marsnak képe darabokban megmaradt. Mars, mint mitológiai isten, páncélosán és fegyveresen hadiszekereket hajt, melyet négy oroszlán vontat. Más töredéken sárkányt látunk, mely Saturnus szekerét húzza. Nagyobb mennyezetdarabon két keresztboltozati élt és három festett homorú felületet találunk. Egyik felületen a mérleget, másikon páva- vagy saslábat (Jupiter állatja), harmadikon már semmi jelet nem figyelhettünk meg. Az eléggé szűkszavú maradványok mégis útbaigazítanak annyira, hogy a bolygók és állatövi csillagzatok ábrázolási módjáról kellő fogalmat alkossunk. A bolygókat, mint mitológiai isteneket, szekéren ábrázolták. Mars szekerét oroszlánok, Jupiterét pávák vagy sasok, Saturnusét sárkányok, Merkúrét kakasok, Vénusét galambok, a Holdét nimfák, a Napét lovak vontatták.

2 Az állatköri csillagképeket nevüknek megfelelőleg ugyanúgy ábrázolták, mint a középhevederen a 12 hónap jelképeit, de nagyobb méretben. Adatainkból még azt is megállapíthatjuk, hogy Vitéz Jánosnak szerencsés volt a horoszkópja, mert a horizont (a falegyen síkja) keleti metszési pontjától a Jupiter kel az első házban. Már pedig a Jupiter szerencsés csillagzat. Mátyás király budai palotájában két horoszkópos szoba és egy erények 1 Alfréd Lehmann: Aberglaube und Zauberei, Stuttgart, 1908. 175., 206., stb. II. 2 Julius Hyginus: Poeticon astronomicon. Lib. IV. Georg Hirth Kulturgeschichtliches Bilderbuch I. Hans Beham képe „Die Planeten". ,357