Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

címerrajz között eltérések vannak, a miniszter a leírást véve alapul, címerünket és annak heraldikai leírását következőleg állapította meg: „B. Ü. M. — 112.690/1. a. 1903. — Esztergom szab. kir. város címerének leírása. Kékmezőben kockakövekből rakott, lőrésekkel (kétoldalt két-két lőrés) s ablakokkal (kétoldalt egy-egy, a középen két ablak) ellátott vár, öt vörösfedelű s aranykeresztes toronnyal, melyek közül a két szélső egy-egy ablakos torony alacsonyabb, a két belső szintén egy-egy ablakos toronnyal, míg a két utóbbi között a középen egy, valamennyinél magasabb két ablakos torony emelkedik, ezen legmagasabb torony alatt pedig a várnak nyitott kapuja felhúzott rostélylyal látható. A várat szintén kockakövekből rakott, két szélről egy-egy ferdén berostélyozott ablakokkal ellátott bástyafal veszi körül, melynek pereme azonban vörös téglával van kirakva, míg a bástyafal közepére egész terjedelmében Magyarország címerének egyik fele, t. i. vörös mezőben négy ezüst pólya, külön pajzsban van ráhelyezve.

1 Végezetül még címerünk jelentőségéről óhajtok néhány sorban megemlékezni. A szilárd kövekből rakott vár az esztergomi várat mutatja. A tornyok a régi székesegyház tornyai, a kettő együttvéve pedig Esztergom, a kereszténység védőbásyája. A kapuk, ablakok, lőrések jelentőségét felesleges fejtegetnem. A magyar címerrel való kapcsolat a hivatalos várost jelképezi. A kék alapszín (valószínűleg égkék) a hazához, királyhoz való józan hűséget, a tornyokon lévő aranykeresztek a városunkat, mint hazánkban a kereszténység bölcsőjét megillető méltóságot jelképezik. (A heraldikai színmagyarázat szerint az arany méltóságot jelent.) A vörös színről azt olvastam, hogy haragot jelent, de címerünkben nyilván a bátorság s a velejáró véráldozat kifejezője. A négy ezüst pólya az ország négy főfolyóját jelzi, átvitt értelemben pedig az egész ország fölötti uralmat. A városház homlokzatán az erkély fölött látható Esztergom városának márványba vésett, gondosan kidolgozott régi címere. Eredetére nézve semmi támpont nincs, pedig a címer igen művészi kivitelű. A városház kistanácstermében pedig Háber János ecsetjével lefestve látjuk a város három különböző korból való címerét. A rendelkezésemre álló adatokból ezekben iparkodtam Esztergom város különböző időkből származó címereit és pecsétjeit megismertetni. Munkámban szülővárosom iránti szeretetem vezérelt, s ugyanolyan szeretettel ajánlom ezt az olvasó figyelmébe. Legyen ez mentségem, ha az esetleges hiányosságok miatt az érdeklődést nem tudtam volna kielégíteni.

2 III. Béla palotájának kutatása az esztergomi várban. Egy olyan sziklatetőről, amelyen egykor talán a Kelták idejében, biztosan a római uralom, majd később az Árpád-házi királyok alatt Magyarország területén a legerősebb vár állott s amelyet később az ostomoknak hosszú sorozata döntött halomba annyira, hogy belőle düledéknél egyéb nem maradt, legfeljebb sejthettük, hogy a romok emlékeket takarnak, de igazán nem számíthattunk arra, hogy olyan meglepetésekben részesülünk, amelyek a régi Magyar1 Esztergom városi levéltár. 1908. fasc. VII—359. 2 Ezt az ismeretetést, mely Esztergom Évlapjai-nak 1925. évi 1-2 számában jelent meg, a szerző szíves engedélyével közöljük. ,347