Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Szent Gellértről emlékezve, mulasztást követnénk el, hogyha a kilencszáz éves kultusz XX-ik századi elmélyítésének legbuzgóbb apostoláról: dr. Kamenszky Gyuláról e helyütt elfeledkeznénk. Egyik felsőbíróságunknak ez a kitűnő tagja e század elején kezdett foglalkozni azzal a gondolattal, hogy szt. Gellért emlékezetének egyrészt további egyházi külsőségekben, másrészt társadalmi téren mindjobban meg kellene nyilatkoznia. Az ő érdeme, hogy erre az egyházi és a fővárosi hivatalos körök, továbbá a budapesti keresztény közönség vezető tagjainak figyelmét felhívta. így sikerült az előzőleg e végből megalakított országos egyesület állandó tevékenysége mellett a Gellért-hegy alatt levő és valamikor kétségkívül rablók és fosztogatók tanyájául szolgált két kijáratu téres barlang belsejét a főváros engedélyével szt. Gellért tiszteletére kápolnává átalakítani és berendezni. Nemsokára ez után mint az Országos Szent Gellért Egyesület elnöke, szülővárosában: Esztergomban törekedett a vértanú püspök kultuszának szolgálni. Ebbeli fáradozásának és áldozatkészségének látható jele az a fehér márványból készült nagyméretű emléktábla, amely a belvárosban a Plébánia-utcában, a valamikor gróf Sándor-család tulajdonában volt és később a Kamenszky-család tulajdonába átment emeletes háznak falába van elhelyezve hirdetőjéül annak, hogy szt. Gellért hittéritői irányító tevékenységének Esztergom volt a kezdeti színhelye.

1 A szt. István-kori szentföldi zarándoklatok hatása a térítés sikerére. Hogy István király uralkodása alatt miért vett a térítés műve olyan fejlődést, amely az ősvallást követő magyar és idegen törzseknek úgyszólván teljes megtérését eredményezte, annak oka az, hogy abban az időben a nyugati országokból már megindultak a szentföldre irányuló zarándoklatok. A zarándokcsapatok útja hazánkon vezetett keresztül és az átvonuló, valamint visszatérő csapatok papjaiból és szerzeteseiből időről-időre igen sokan maradtak és marasztaltattak vissza nálunk s ezekkel is növekedett a hittérítők száma. Az is bizonyos, hogy azok a papok és szerzetesek, akik híveikkel hazájukba visszatértek, annak láttán, hogy itt a térítés széles mederben folyik, otthonukban népszerűsítették társaik között azt a gondolatot, hogy minél többen jöjjenek Magyarországba s így történt, hogy újabb és újabb csapatok érkeztek a nehéz feladatokhoz segítségül. István király halálakor már teljesnek mondható eredményt mutathatott fel a térítői tevékenység nemcsak azért, mert az arra hivatott idegen és itt nevelt papok és szerzetesek teljes odaadással teljesítették önként vállalt, sok fáradtsággal, nem egyszer életveszélyekkel járt feladataikat, hanem azért is, mert István király akarata és erélye ott, ahol nehézségek támadtak, minden ellenállás felett győzedelmeskedett! A magyar királyság és az államiság megalapozása. A magyar királyság és államiság alapvetőjének Géza fejedelmet kell tekintenünk azért, mert ő ismerte fel annak elengedhetetlen szükségét, hogy 1 Karácsonyi: Szt. Gellért élete. — Pannonh. Rend. 1. VIII. — Joan Chron Venet. Mig. 139 col. 918. — Garciae: Die Origine Monast. Cuxan. Mig. 141. — Arnoldi De Miraculis c. 61—68. Mig. 141. 37