Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

amennyiben a kalandozások mindjobban csökkentettek a nemzetet

1 s ezek miatt a szomszédos hatalmak megtorlásra készülődtek, okvetlen kellett olyan intézkedéseket tennie, amelyek révén a könnyelmű külföldi vállalkozások nem ismétlődhetnek és a békességes viszonyt szomszédaival biztosíthatja. Ugyancsak az ő gondolata volt, hogy amennyiben országát majdnem minden irányban keresztény országok környezték, nemzete már azért sem maradhat Ősi vallása követésében, mert a keresztény vallás terjesztése tekintetében épen kelet felé olyan irányzat nyilvánult, amely nem tűrhette, hogy nyugat közvetlen szomszédságában egy nyughatatlan pogány nép tartós államalapításhoz kezdjen. Ily körülmények között s annak a két ténynek ismeretében, hogy Madarász Henrik szövetségre lépett Németországgal és Nagy Ottó ezt a szövetséget közös állammá változtatta és e két tény egyenesen országának megsemmisítésére irányul, békét ajánlott Ottónak s megengedte, hogy a keresztény vallás hirdetése és terjesztése végett arra alkalmas papok bejöhessenek. Tett-e ugyanakkor kötelező Ígéretet arra, hogy maga is felveszi a keresztény vallást, nem tudható, ellenben abból a tényből, hogy maga megkeresztelkedik, sőt családja is felveszi a kereszténységet, arra kell következtetni, hogy ez az igéret elhangzott, különben el sem képzelhető, hogy amenynyiben nemzetét ősvallásának elhagyására kényszeríti, a keresztény vallás felvételében elől ne járjon! Géza fejedelemnek ez az elhatározása tulajdonképpen egy erős központi hatalom megteremtését célozta s ebben a törekvésében szerencsés kézzel sikerült neki a törzsfők ellenállását leküzdeni. Egyébként országának az is előnyére szolgált, hogy a keresztségben István nevet nyert fiának sikerült Henrik bajor herceg leányát, Gizellát feleségül megszereznie s ez által — minthogy Gizella a császár unokahuga volt — az Árpádház az akkori európai uralkodóházakkal került rokonságba. A most említett tények azonban még mindig nem voltak elegendők ahhoz, hogy az országot a nyugati hatalmakkal — azok feltétlen jóakarata mellett, — elismertesse, tehát gondoskodnia kellett arról, hogy utódja: István már királyi címmel lépjen trónra s egyúttal méltóságának és tekintélyének kifejezéseképen meg is koronáztassák. Abban az időben két hatalommal kellett számolni Európában. Az egyik hatalom — mint a keresztény népek feje — a pápa volt, míg a német császár — mint a római császárok örököse — a keresztény népek pártfogójaként tekintetett. Géza jól tudta, hogy mindazok a közel-távol levő fejedelmek, akik népükkel együtt már keresztény hitre tértek, e két hatalmasságtól kértek koronát s amennyiben azt elnyerték, biztosak lehettek afelől, hogy egyúttal messzemenő támogatásban is részesülnek, így történt, hogy amikor István az uralkodást átvette, első dolga volt Asztrik püspököt Rómába küldeni avégből, hogy nevében II. Szylveszter pápától koronát kérjen. Minthogy a pápa ezt a kérelmet olyan értékűnek ítélte, amely jövő kihatásaiban a német császárral szemben az ő hatalmának gyarapítására szolgálhat, nemcsak koronát küldött Istvánnak, hanem apostoli kettős keresztet is annak jeléül, hogy a magyarországi keresztény egyházat apostoli joggal kormányozhassa. Minthogy történelmi tény, hogy nemcsak Géza fejedelem, hanem nagyvajda elődei is már Esztergomban kormányoztak, Esztergom úgy szerepelt, mint Magyarország fővárosa és itt folyik le István megkoronáztatásának szertartása is 1001 augusztus hó 15-én. Ezzel a ténnyel érte el az ország a 1 A 955-iki vereség tanulsága. 38