Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Ami néhai Vimmer Imrét illeti, mielőtt polgármesteri tevékenységéről emlékeznénk, el kell mondanunk, hogy sokoldalúlag képzett férfiú volt. Tulajdonképen gazdának készült, el is végezte a gazdasági akadémiát, azonban nem állt meg, hanem elvégezte az egyetemet, jogtudori diplomát szerzett, majd letette az ügyvédi vizsgát, azután a herceg Esterházy-uradalmak jogtanácsosa, majd Mosony megye árvaszéki elnöke, később a hercegprímási javak ügyésze lett. Amikor ez utóbbi tisztétől megvált, Muzslán telepedett le és ott az akkori kir. járásbíróság területén ügyvédi gyakorlatot folytatott s gazdálkodott mindaddig, amíg Esztergomba nem költözött és itt a közéletben szerepet nem vállalt. Esztergomban érte azután az a megtiszteltetés, hogy a Maiina Lajos lemondásával megüresedett polgármesteri székre megválasztották. Amikor ez történt, már közel járt életének hatvanadik esztendejéhez, azonban feladatait oly frissességgel látta el, hogy munkabírásban sok fiatallal versenyezhetett volna. Vimmert amily közakarattal és egyhangúlag választották meg, ép olyan szeretettel támogatták városfejlesztő tevékenységében. Rá is szolgált polgártársainak szeretetére nemcsak szorgalmával, kezdeményező és alkotáskészségével, hanem tekintélytartásával, nemkülönben kitűnő szónoki képességével is. Mint szónok br. Eötvös-i stílusban, rendkívül tartalmas, gyönyörű körmondatokban beszélt és a város jegyzőkönyveiben megörökített alkalmi beszédei igazán szónoki remekek. Mindezek felsorolása után le kell szögeznünk, hogy polgármestersége alatt a város fejlődése oly arányokban indult meg, hogy ez a megindulás a legszebb jövőt jelentette. Részletezni az eredményeket azért felesleges e helyütt, mert mielőtt az alkotó polgármesterekről emlékeztünk, már ismertettük azt a küzdelmet, amely az akkori alkotásokban megnyilatkozott, s ehelyett emlékeztetünk Vimmer országos szereplésére is. Akkor, amikor Vimmer Imre polgármester lett, az oldalán dolgozó O'sváth Andor főjegyző mások által kezdeményezett korábbi sikertelen mozgalmak után felvetette előtte annak a gondolatát, nem volna-e célszerű a különböző kormányok által mindig mellőzött hazai rendezett tanácsú városokat érdekeik érvényesítése végett közös nevezőre hozni és evégből azok polgármestereit, együttes szervezkedésre buzdítani? Vimmer méltányolta ezt a kérdést és nem is késett körlevelet kibocsátani a rendezett tanácsú városok polgármestereihez. Ez a körlevél hozta össze Magyarország rend. tan. városainak 1906-ban Budapesten tartott első kongresszusát s annak előkészítésében Vimmerrel egvütt O'sváth nemcsak mint utóbb országos előadó, 'hanem mint az általa alapított és szerkesztett Városok Lapjá-nak szerkesztője vett részt. Tovább menve ezen sikerrel megindult mozgalom ismertetésében, meg kell jegyeznünk, hogv a Városok Lapjá-nak állandó figyelmeztetései nyomán 1906-ban a hazai törvényhatósági joggal bíró városok polgármesterei Brolly Gyula pozsonvi polgármester kezdeményezésére Pozsonyban szintén kongresszusra gvűltek és az ezen összejövetelre meghívott s már említett esztergomi főjegyző indítványára hajlandóknak nyilatkoztak azok a rend. tan. városok polgármestereivel közös szervezetet létesíteni azért, hogy együttesen víviák ki mindazon követelménveket, amelyeknek teljesítése révén városaik javára a törvényhozás útján méltányos elbánást biztosíthatnak. Ezen gyors eredmény nyomában a rend. tanácsú városok polgármesterei Vimmer Imrét a saját kongresszusuk elnöki tisztével méltatták s amikor ez a kongresszus a törvényhatósági városok polgármestereinek hasonló szervével a következő évben egyesült, a közös szerv egvik társelnökségével tisztelték meg. Az egyesült szervezet 1936 óta Budapesten Városok Szövetsége néven szerepel. Az a kérdés most már, hogy mily eredményeket mutatott fel Vimmer Imre kezdeményezése? Ezek a következők: az államhatalom elismerte, hogy ,324