Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

a régi „Fehér ló" (a főszékesegyház kocsifeljárójával átellenben) épületét a város átalakíttatván, annak hátsó részén a korábbi „megyei önkéntes tűzoltóegyesület" után maradt szertárt tovább is a városi tűzőrség használatába adta. Ide kerültek a használható régebbi tüziszerek és eszközök, nemkülönben több készenléti lajt is avégből, hogy a szenttamási és a kislévai rész közvetlen védelme ottani őrséggel biztosíttassék. Emellett Szentgyörgymező városrész biztonsága érdekében a volt ottani községházában levő félszer szintén elláttatott tüziszerekkel és eszközökkel. Idb. Dóczy Ferenc nyomdokán haladva, amikor ő korára való tekintettel a parancsnoki tisztről leköszönt, utóda: O'sváth Andor városi főjegyző, arra törekedett, hogy ekként a szolgálat teljessége biztosítva legyen. A Jó Pásztor-kápolna építése. A városi köztemetőben ma is áll az az egyszerű kápolna, amelynek harangocskája oly sok esztergomi polgár utolsó útjára szolgált és szolgál most is kíséretül. Ez a kápolna tovább is alkalmas lett volna egyházi célokra, azonban, amikor a város a temetőügyi szabályrendeletet megalkotta és a házon kívül való kőtelező ravatalozás elrendelése joghatályúvá vált, gondoskodnia kellett ravatalozó helyiségről is. Minthogy pedig a város a korábbi költséges beruházások miatt ilyet nem építtethetett, határozatba ment, hogy a kápolnát ravatalozónak kell felhasználni. Ez így is történt. Dr. Fehér Gyula kegyúri plébános ekkor vetette fel azt a gondolatot, hogy a köztemetőben egy másik kápolna létesíttessék. Az ő kívánságára idb. Sinka Ferenc műépítész készítette el az erre vonatkozó terveket és az ő vállalkozásában létesült a csúcsíves stílben tervezett új Jó Pásztor-kápolna is. A terv úgy készült, hogy a kápolna alatt sírkamrák is legyenek. Ezek a sírkamrák az építés költségeinek megtérülését hivatvák biztosítani. A most említett új kápolna építésének idejére esik a köztemető bejáratánál levő kertészlak építése is. Erre nemcsak azért volt szükség, hogy a kertész a temető felügyeletét ottlakással közvetlenül végezhesse, hanem azért is, mert abban a ravatalozóhoz váróterem is kellett. Ugyanakkor a város több járdájának újításából kikerült kockakövekkel a temető főbb útjai a tanács határozatából kövezést nyertek. Az új Kálvária-kápolna létesítése. Az Esztergom belvárosi Kálvária-hegy egyike a város felett kimagasló emelkedéseknek. Ennek ormán évszázadok óta foglal helyet a Kálvária és mellette volt egy omladozó, kezdetleges kis kápolna, amelynek helyébe ugyancsak dr. Fehér Gyula kegyúri plébános kezdeményezésére új kápolna épült és azzal a korábban egyesek adakozásából létesült stációk útja méltó végződést nyert. A vízvezeték tervezése. Esztergom ivóvízzel való ellátásának kérdését először — a jelek szerint — a rómaiak oldották meg. Hogy a rómaiak által létesített vízvezeték az Árpádok alatt fennállott-e, erre nézve adataink nincsenek. Ellenben a maradványok arra mutatnak, hogy a törökök a római vízvezetéket talán kijavították és használták. Az ősrégi vízvezeték nyomai is megmutatkoztak. A temető út (hegyi út) a Kálvária felé ugyanis egy nagyobb felhőszakadás idején úgy kimosatott, hogy a rác temető kezdeténél, a Schalkház-család sírboltja felett, talajleszállítással kellett helyrehozni. E munkálat közben került felszínre több vályúszerüleg kivésett kőaljazat, illetőleg az azokat borító kőfedő is. Sajnos, amire ennek a vezetékcsatornának a vonalát követhették volna, az útkészítő munkálatot befejezték. Egyébként bizonyos, hogy az Esztergom felett levő dombokon fakadó források lefelé haladó útja hosszában hol itt, hol amott találtak hasonló vezetékeket. Ezeket a fedett vályúvezetékeket kell a rómaiak, ill. a törökök által használtaknak tekinteni. A rómaiak ugyanis felkutatták a forrásokat és azok vizeit ilyen kezdetleges vezetékek segélyével hozták egy közös gyűjtőbe. A török kitakarodása után itt maradt csekélyszámú lakosság minden valóén* 307