Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

roly, ügyvezető: Rábl Dezső, pénztáros: Szabó Mihály. A szövetkezet egy kereskedést és egy korcsmát tart fenn, melynek vezetője: vitéz Pozsonyi Mihály. Az ipart kb. 15 kisiparos képviseli. Piacot helyben nem tartanak, szerdán Dorogra, szombaton Esztergomba piacoznak. Tát az Esztergom—almásfüzitői vasútvonalon megállóhely. Postahivatal és telefonállomás helyben. Népoktatásügyi intézete 1 róm. kath. felekezeti, 4 tantermes, 5 tanerős elemi iskola és 1 községi gazdasági továbbképző. Kulturális intézményei és egyesületei a Gazdakör, a Róm. kath. Legényegylet, a Cserkészcsapat, a Népkönyvtár és a Fúvószenekar. Szép múltra tekint vissza a Táti Önkéntes Tűzoltó Testület, amely 1890-ben alakult. Első elnöke és parancsnoka Eggenhofer Ernő építész volt. Tagok száma 22. A testület háromszor, tehát véglegesen megnyerte a Vármegyei Testnevelési Bizottság vándordíját, azonkívül többször nyert egyéb más díjat is. Elnök: Halm Antal körjegyző, parancsnok: Keil István vendéglős, szakaszparancsnok: Kohl János ny. bányász. A körorvos székhelye Tokod (4 km), de két magánorvos lakik helyben. Szülésznő és járványkórház ugyancsak van helyben. Legközelebbi gyógyszertár Tokodon, közkórház Esztergomban (10 km) van. Ivóvízét ásott kútakból nyeri a táti lakosság. A víz közepes minőségű. A község közegészségügye általában kielégítő. Tokod. Nagyközség. Hozzátartozik Ebszönybánya, Ótokodbánya, Sashegybánya, Szentimretelep, Tokodi üveggyár. Tokod ősidők óta emberlakta terület, amit a különböző ásatások alkalmával felszínre hozott tárgyak élénken bizonyítanak. E napvilágra hozott leletek között a kelta-, római-, gall-, germán- és szláv törzsek használati tárgyait, harci eszközeit is feltaláljuk. A rómaiak idejében a község területe virágzó gyarmat volt, s itt a Duna folyó által határolt részt védő őrállomásokkal erősítették meg. Egy ilyen őrállomás állott a Kerekkápolna nevű dűlőben, amit az akkori korból maradt térképekkel ellátott okmány Castra Lusiana néven jelöl. Az okmány a veszprémi püspöki levéltár tulajdona. A táborhely alapépítményeinek maradványai az okmány állításait mind hűen bizonyítják. A táborhelytől keletre, a mostani Várberek-dülőn állott a castellum.

1 A rómaiak után a községet és környékét különböző népek lakták, kik közül az avarok, vagy azalok itt tartózkodását a szomszéd Sárisáp községben talált sírkő és a rajta levő felírat igazolja. (A sírkő a Nemzeti Múzeumban van). Az avarok uralma után a vidéket honfoglaló őseink közül a Baár Kalán (Bor Kelen) nemzetség szállta meg, mely nemzetség ősi birtoka Esztergomtól délnyugatra fekvő Tokod községgel határos Sáp, régebben Ur-Sáp (ma Órsáp, Óri-Sáp) puszta volt. E nemzetség egyik ága Csemerják vezetésével a község délkeleti magaslatán elterülő fensíkon telepedett le. A határnak azt a részét azóta is Csomorjáknak, Csomorján-dülőnek hívják. A községet Csomorják harcosának, Tokod vitéznek nevéről Tokodnak nevezték el. Ásatások alkalmával a Csomorják dűlővel szemben levő Oldalföldek nevű dűlőben sok honfoglaláskorabeli leletre akadtak. Az Árpádkori királyok uralma alatt Tokod várbirtok volt s Esztergomhoz tartozott, ezért élete szervesen összefügg annak sorsával. A község a tatárjárás idején teljesen megsemmisült, az elmenekült lakosRészletes ismertetésünk a 24. oldalon foglal helypt. ,266