Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Egykorú feljegyzések nyomán megállapítható, hogy az egykori Solvát (Esztergomot) ebben az időben a szlávok uralták és a várost Stigran-nak nevezték. Mennyiben igaz ez, ma már nem állapítható meg, azonban feltűnő, hogy egy 1156-iki királyi oklevélben a hely „Stigranensi suburbis . .. sede" néven említtetik, ellenben az egyházi oklevelek azt Strigonium néven nevezik.

1 Ami Esztergomnak a szláv uralom alatt használt nevét illeti, e részben olyan felfogás is volt, hogy az Osztrigom volt, mert ez a szó szlávul magas hegyet, hegyfokot jelent s hogy ebből származott volna Esztergom várának neve.

2 A Pannóniát elfoglaló magyarok úgy a dunántúli, mint az inneni vidéken kétféle népelemet találtak. Nevezetesen a mai esztergomi járás területén szlávot és germánt, a párkányi járásban pedig szlávot. Erre nézve a ma is létező Kirva (új elnevezése Máriahalom) község neve jellegzetes, mert ez a krivu (görbe) szónak a gyöke, hasonlóképen Piszke község neve, amely a szláv pesek (durvaszemű homok, vagy murva) szóból származik. Ami a germán eredetet gyanítja, felemlítjük Kesztölc község nevét. Ez az 1169-iki oklevélben Keszthelcznek, az 1418-iki oklevélben pedig Keszthoelcz néven említtetik s valószínű, hogy e helynév az elszászi Kestenholz (gesztenyefa) szónak felel meg. A párkányi oldalon találkozunk Béla község nevével, amely megfelel a szláv belu szónak (magyarul fehér). Ugyanott Kéty község neve a szláv kétiből eredhet, míg Kural és Farnad községek nevei határozottan szláv eredetűek. A nemzetségek, mint vármegyei birtokosok. Az Árpáddal érkezett törzsek, vagy nemzetségek számára szabad lévén az elhelyezkedés, azt látjuk, hogy Esztergom vármegye területét a foglalás jogán több nemzetség vette birtokába. így pl. a Baár-Kalán, vagy Bor nemzetség,

3 amely Sáp környékén (Ur-Sáp, jelenleg Orsáp, vagy Órisáp puszta) helyezkedett el,

4 továbbá a Zovárd nemzetség,

5 amely a Dunának mindkét oldalát bírta és főfészke Nyergesújfalu volt Bikol pusztával együtt, s a túloldalon Karvát uralta, majd 1267-ben Lábatlant, 1268-ban pedig Dunamocsot nyerte adományba. A Tardos nemzetség, melynek nevét Komárom megyében egy község még most is őrzi, egy 1266-ban kelt oklevél szerint Bajótot és környékét bírta.

6 A Szák nemzetség Süttőn volt birtokos, Bajom körül a Koppán (Koppány) nemzetség volt az úr, míg Pósa fia, Nána (kinek nevét a párkányi járás egyik községe viseli), Sáp környékét az 1248-ban kelt adománylevél jogán uralta, de ezeken kívül Esztergom vármegye túlsó felén is foglaltak területeket egyes nemzetségek, illetőleg a honfoglalást követő második századbeli oklevelekből kitűnik, hogy ezek közvetlen leszármazói királyi adományokban is részesültek. A már említett Zovárd nemzetség ősi foglalása jogán birta Karva környékét, hasonlóképen a Sártiván-Vecse nemzetség az elpusztult Sartván község határát. (Ezt a községet a Csenke puszta és Karva között fekvőnek állították, de valószínű, hogy a mai Muzsla helyén feküdt.) A Tardos nemzetség, amely az esztergomi járás területén (Bajóton) már ősi jogon birtokolt, Köbölkút környékét is uralta. 1 Pauler Gy.: A Magyar Nemzet Története I. 35 és 501. Knauz: Mon. Ecl. Strig. I. 107. 110. 2 Kollár Ádám: Urs. Velsius De Bello Pannon kiadása 101. 1. jegyzet. 8 Anonymus a Bor nemzetség ősatyjának a hét vezér egyikét: Ondot tartja. 4 Karácsonyi János: Magyar Nemzetségek I. 139. 5 Kézai szerint e nemzetség őse Léi vezér volt, míg Anonymus szerint Zovárd, Álmos vezér unokatestvére, volt az ősatyja. 6 Kézai Krónikája. 30