Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Az avarok. Atilla halála után mintegy száz év múlva az avarok érkeztek keletről Magyarország területére és ezek itt közel kétszáz évig maradtak. Emlékeik gazdag sirleletekben az egész Magyarország területén s így Esztergom megyében is jelentkeztek és napjainkban is jelentkeznek. így pl. az esztergomi vasútállomás töltésének 1893-ban foganatosított munkálatai során jelentékeny avarkori leletek kerültek felszínre. Az avarok uralmát Nagy Károly császár 791—795 között semmisítette meg s ekkor azok részben őshazájukba vonultak vissza, részben visszamaradtak és a hódítók között elkeveredtek. Hogy Nagy Károly alatt a frankok a mai Esztergom megye területét is uralták, bizonyítja ezt a körülményt ama tény, hogy Nagy Károly utódja: Jámbor Lajos alsó Pannóniát négy, felső Pannóniát pedig két gaura (megyére) osztotta fel.

1 A szlávok. A szlávok az V. században a Kárpátokon át érkeztek Magyarország területére és a velük később keveredett orosz népséggel együtt lassan ellepték nemcsak a keleti és északi Kárpátok vidékét, hanem a Dunáig a nagy Alföldet is, sőt megérkeztek a Dunántúlra is. Ezt a vidéket illetőleg történelmi adatok szerint helyek alapításával is benépesítették és az ő alapításuknak köszönhette létét pl. Visegrád (Kollár Ádám: Urs, Velsius De Bello Pannon, kiadása 101. 1. jegyzet). Történelmi tényként kell megállapítani, hogy a szlávok már az V. században a keresztény vallást követték s így az akkor állítólag Curtának nevezett Esztergomban már püspök is székelt, s hogy a Cornelius pápa elnöklete alatt 254-ben Rómában tartott zsinaton hat pannóniai püspökség neve említtetik és ezek között szerepel Curta. Hogy Esztergomot azon időből miért említi a történelem Curtának, arra nézve csak egyetlen magyarázat van, nevezetesen ama feljegyzés, hogy a Garam Curtával szemben ömlik a Dunába. Ez a feljegyzés már annyiban sem fedi a történelmi lehetőséget, mert az említett folyó Esztergom alatt és attól körülbelől négy-öt kilométernyire olyan területtel szemben érkezik a Dunához, amelyen soha semmiféle lakott hely nem volt. Habár a hiteles feljegyzések alapján meg kell nyugodnunk abban, hogy a kérdéses időben Pannónia területén hat püspökség volt és különösen abban, hogy Bregetio is püspöki székhely volt, mégis úgy áll a helyzet, hogy a szlávoknak keresztény hitre való áttérése Nagy Károly utódának: Jámbor Lajosnak, akinek 822-ben a szlávok meghódoltak, tulajdonítható és hogy Jámbor Lajos ezt Nagy Károly végső rendelkezéséből hajtotta végre. A IX. században a Dunántúlt szlávok és germánok lakták és az egész terület német uralom alatt állott s ekkor Pannónia parancsnoka Luidbold volt, míg a Felvidék Swatopluk uralma alatt állott egészen 894-ig, mikor is ennek halála után a Felvidéket németek vetették uralmuk alá. A magyarok. Árpád hadai 895 vége felé a vereckei és az erdélyi szorosokon át érkeztek a Kárpátok által körített földrajzi egység területére s a következő évben már egészen a Dunáig jutottak el, majd három év alatt megsemmisítették a morva birodalmat és Pannónia is a kezükre jutott. 1 Salagi i. h. I. 142, 144. 29