Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

A keresztülfolyó patak 5 malmot hajtott. Gyümölcs- és gesztenyetermelése szintén jó hírnek örvendett. Hegyeiben jóminőségű követ fejtettek. A róm. kath. leányegyházat 1810-ben szervezték önálló plébániává. Mindkét felekezetnek volt már temploma ebben az időben. A községet ma 1828 (930 férfi és 898 nő) lélek lakja, akik 10 német, 6 tőt kivételével magyar anyanyelvűek. Felekezetileg 1164 lakos a róm. kath., 642 a ref., 4 a g. kath., 6 az ág. h. ev., 7 az izr. egyház híve. A belterületen 427 ház épült, melyekben 1748 lakos lakik, külterületen pedig 26 házban 80. A népesség főfoglalkozása a földmüvelés. A község területe 7679 kat. hold, melyből 1663 kat. hold szántó, 90 kat. hold rét, 226 kat. hold szőlő, 16 kat. hold legelő, 4758 kat. hold erdő, 715 kat. hold terméketlen és 66 kat. hold kert Birtoknagyság szerint megoszlik a határ 1 nagybirtok (5028 hold), 3 középbirtok, 112 kisbirtok és 337 törpebirtok között. Az állat- de főleg sertéstenyésztés virágzó. 1937-ben 81 ló, 382 szarvasmarha, 712 sertés alkotta az állatállományt. Kisipari vállalatainak száma 34, és pedig 2 kovács-, 3 bognár-, 2 kádár-, 2 molnár-, 3 borbély-, 3 ács-, 3 kőműves-, 2 szabó-, 4 kőfaragóés kőfejtő-, 10 cipész-üzem. A nagybátony-ujlaki egyesült iparművek Rt.-nak nagyobb téglagyára van a községben. Kereskedelmét 6 vegyeskereskedés és a Hangya szövetkezet fiókja bonyolítja le. A község kereskedelmi életét képviselő Hangya szövetkezet 1919ben alakult, a helyi lakosság olcsó és megbízható áruval való ellátására, valamint a terményfeleslegek értékesítésére. Egy fő- és egy fióküzletet tart fenn. A főüzlet saját házában van. Alapítója Kuchta János ny. plébános, aki egyúttal első elnök is volt. Jelenlegi vezetősége: elnök: Pollák Miklós plébános, ügyvezető: Poócs Rezső kántortanító, valamint 7 tagú felügyelőbizottság és 7 tagú igazgatóság. A tagok száma 552, üzletrész 2552 darab. A felügyelőbizottság elnöke: Nyirő Károly ref. lelkész. A község hitelügyi szükségleteit a Pilismarót és Vidéke Hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja látja el, mely 1929-ben létesült. Elnöke: Szporny Károly főerdőtanácsos, helyisége a róm. kath. iskolában van. Ügyv. könyvelő: Poócs Rezső kántortanító. Tagjainak száma 272, üzletrészek száma 415, befizetett alaptőke 17.000 pengő. Igazgatóság és 9 tagú felügyelőbizottság végzi a szövetkezet vezetését. A felügyelőbizottság elnöke: Nyirő Károly ref. lelkész. Piaca Esztergomban van minden szerdán és szombaton. Vasútállomása a Budapest—szobi vonalon Dömös átkelés, Esztergom, vagy Zebegénv. Postahivatal és telefonállomás helyben van. Közoktatásügyét 1 róm. kath. 2 tantermes, 2 tanerős, 1 ref. 1 tanerős elemi népiskola és 1 községi gazdasági továbbképző iskola szolgálja. Kultúrális intézményei a Ref. Olvasókör, a Ref. Ifjúsági Egyesület, a Ref. Énekkar és az állandó mozgószínház. A községben működő Pilismaróti Sport Club 1935-ben alakult meg. Alapítói Raab Lajos, Pollák Miklós, Máté Ernő, Kozma Mihály, vitéz Brigau Géza, Bruckner Gyula, Sztraka Vilmos, Róka Sándor, Sáros Mihály, Hartó József, Göbölös András és Kisaly József. Egyelőre csak labdarúgó szakosztálya működik. Fontos tényező az Ármentesitö Társaság, mely a Duna mentén körülbelül 250^ méter hosszú gátat emelt a földek megvédésére. Tagjainak száma 30. Vezetősége: elnök: Lik János, pénztáros: Papp Mihály, jegyző: Virág Jenő oki. kántortanító. Körorvos, bába, gyógyszertár és a Stefánia Szövetség fiókja helyben van. Legközelebbi kórház (13 km) Esztergomban. Ivóvize kútvíz, mely jó s az egészségre nem ártalmas. ,256