Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

egyház kebelében Rózsafüzér, Jézus Szíve, Szívgárda egyesület működik, melynek vezetője Csiszár Alajos rk. plébános. Az egyház patrónusa: Metternich Sándor Klementina hercegnő. Az 1924. évi országos földbirtokrendezés során László Zsigmond nagysápi ref. lelkész hathatós okokkal beadott kérvényére a magyar állam 346 katasztrális holdat vagyonváltság címén kisajátított a hercegi birtokból és 200 szegény nagysápi földnélküli és részben törpebirtokos részére 52 éven át amortizációs kölcsön módján fizetendő összeg ellenében nekik kiosztotta, hogy akik a világháborúban a honért szenvedtek, azok itten legalább pár hold földhöz jutva családjukkal kissé könnyebben élhessenek. Ugyanakkor kiosztatott 40 házhely is, a falu mellett lévő úgynevezett „Kenderesi földeken", a telkes gazdák tulajdonából, akik dupla részt kaptak helyette a domonkosi pusztában. Itt a kenderesi földeken létesült a Horthy Miklós nevét viselő utca. A község szüvásvölgyi határrészén levő „Sodorkúti forrás" szájhagyomány szerint még török időkből való. Népoktatásügyi intézetei: 1 r. k. elemi- és 1 ref. elemi népiskola 2—2 tanerővel; velük kapcsolatban 1—1 általános továbbképző iskola működik. A római katolikus elemi népiskola 2 tanerős, 2 tantermes, a rendes tanulók száma 90, az ismétlősöké 55, ifjúsági könyvtára 150 kötetes. A lakosság jövedelme gabona-, de főleg bortermelésből eredt. Jó fehér és vörös borait a komáromi, győri és esztergomi kereskedők hordták el. Azonkívül roppant erdő vette körül, melyben favágással és annak fuvarozásával szintén szép keresethez jutottak. Náddal benőtt tava két malmot is hajtott. A mostani r. kat. templom 1890-ben épült. A gróf Sándor-féle javakat leányágon a herceg Metternich-család örökölte. A hozzátartozó Órisáp, régente Uj-Sáp, puszta Nagysáppal együtt a BaarKalán nemzetség birtokában volt, ettől kezdve a gróf Sándor-család bajnai uradalmához került. Nagysáp község lakói közül kb. 200-an vettek részt a világháborúban, s életüket áldozták a hazáért 50-en. 15 hadirokkant lakik a községben. Lakossága 1550 lélek, akik közül 790 férfi és 760 nő. Anyanyelvi tekintetben színmagyarok, egyházi tekintetben 622 lakos r. kat., 912 ref. vallású. 1343 egyén belterületen lakik 250 házban, 207 pedig külterületen lakik. A lakosság fő kereseti forrása a földmívelés. A község területe 4413 k. hold, melyből 2950 h. szántóra, 179 h. rétre, 139 h. szőlőre, 712 h. legelőre, 190 h. erdőre, 170 h. nádasra, 55 h. kertre jut. E területből 1885 hold a herceg Metternich családé, 523 hold két középbirtokosé, 1687 hold 146 kisbirtokosé és 314 hold 153 törpebirtokosé. A községben legeltetési társulat van szervezve. 1937-ben az állatállomány 131 lóból, 685 szarvasmarhából, 603 sertésből, 1311 juhból állott. Uralkodó tenyésztési irány szarvasmarhánál a siementhali, sertésnél a mangalica, juhnál a merinó. Kereskedelmét 6 szatócsüzlet és a Hangya szövetkezet fiókja bonyolítja le. Kisiparát 18 iparos képviseli, akik közül 15 segéd nélküli, 3 pedig 1—2 segéddel dolgozik. Piaca Dorog és Bajna. Vasútállomása 6 km Ebszőnybány'a, a Dorog—Tokod—Annavölgyibánya—Sárisáp-i vonalon. Postahivatala helyben van. A község Népkönyvtárat tart fenn, melynek állománya kb. 50 kötetre tehető. Körorvos Bajnán, szülésznő helyben lakik, Bajnán van a gyógyszertár és Egészségház is. Legközelebbi közkórház Esztergomban (17 km). Ivóvizét ásott kutakból nyeri Nagysáp lakossága. Ivóvize jó, az egészségre nem ártalmas.